Hogyan tanítsam meg hogy én vagyok a főnök?

Nem is ugrál rád mikor meglátja a kaját? Csak akkor morog mikor már vezényszóval vagy kézjellel ráeresztetted a kajára? Így történik, jól értjük? Mert akkor csak annyi hogy kajáláskor nem kell piszkálni. A pásztorkutyáknak a kaja tabu, megvárja míg oda adod neki, nem akarja tőled elvenni, akkor mégis mit vársz még el tőle? Neked jól esne ha ő oda menne a tányérodhoz miközbe kajálsz és bele akarna nyalni, vagy piszkálna evés közbe? Ez fordítva is működik, neked is tisztelned kell őt, nem szolgalelkű, nem németjuhász, természetes hogy amit már megkapott, és egyértelmű kézjelzéssel jóvá is hagytad hogy az az övé, az ő tulajdona akkor utána hagyd ott ne simogasd meg ne sertepertélj a kajáló kutya körül. Természetes hogy ha piszkálják, zavarják, simogatják, molesztálják evés közbe, vagy ott állnak a tálja mellett akkor ezt nem tűri.

"sosem dúskálhattak a táplálékban, ezért ételüket szokatlan vehemenciával védik. Az etetést mindenképpen úgy kell bonyolítani, hogy a kutyát lehetőleg se ember, se fajtársa ne zavarja." Egy szaklapról idéztem ezt be neked. (kutya.hu)

Ha behívásra oda megy hozzád, ha tisztel, akkor vagy főnök, nem pedig ha szolgaként viselkedik veled, nem arra való, nem fogja mindig azt csinálni amit mondasz, nem olyan fajta, önállóan hoz döntéseket, viszont sokkal hamarabb van olyan hogy szólni se kell neki érti hogy mit akarsz és mit vársz el tőle, pl. ha egy haverod megy és te beengeded egy németjuhászt le kell csitítani, csak szóból ért, szolgalelkű, gépként működik, a kuvasz meg látja hogy ja hát aki jött az a főnök haverja, akkor nincs teendő vele, de azért figyel, és megtűrt idegenként kezeli, és minden mozdulatát figyeli. Ő ösztönből cselekszik, önállóan, terület védésekor, kajáláskor, mindig.

Nekem németjuhász után jött kan kuvasz, és akkor tapasztaltam meg hogy mennyivel sokkal-sokkal értékesebb, sokkal hasznosabb kutya, mennyivel több értéke van, nem egy gép, nem egy szolga az ember mellett aki mindig ott ül az ember mellett néz rá és várja hogy milyen parancsot kap, hanem önállóan is képes dönteni, független, nincs mindig láb alatt, egy jó pásztorkutyát ha kifog az ember akkor érti meg hogy ezek mekkora kincsek is valójában. Akkora hogy azt el sem tudjuk képzelni, és a "kutya az ember legjobb barátja" meg a "hűséges társ" meg ezek teljesen más értelmezést nyernek sokkal mélyebb egy pásztorkutyánál, ő tényleg a társad, nem a szolgád. Csak azt várd el tőle, amit ő is elvárhat tőled, szerintem ő sincs ott az asztal körül mikor ti esztek, meg nem sertepertél a lábasotok körül, meg a tányérjaitoknál, tehát természetes, hogy neki sem esik jól és ő sem tűri ha kajáláskor molesztálják. Onnastól hogy te rámutattál a táljára és elkezdett enni hagyd ott, ne is szólj hozzá amíg eszik, majd ha megette akkor utána ismét lehet vele foglalkozni, ha "munka" van azaz megjelenik valaki a kapunál ugyanúgy otthagyja a kaját és megy majd, teszi a dolgát, nem kell majd erre tanítani és biztatni.

Próbáld meg hogy kimész hozzá, elmész tőle 15-20 méterre, majd behívod magadhoz, esetleg leguggolsz és úgy hívod magadhoz, ha oda megy téged tekint főnöknek, ha behívásra mindig oda megy akkor vagy te a főnök, nem akkor ha eltűri a felesleges és értelmetlen, igazságtalan piszkálást kajáláskor.

Sokat tudnék még írni róluk, de így is eléggé sokat mondtam már, remélem azért hasznos volt és a lényeget érted, hogy vannak olyan kutyák, sőt, a pásztorkutyák többsége ilyen, hogy náluk az étel tabu, az az övék. De amint lenyelte az utolsó falatot is 2 mp múlva már ugyanúgy mehet a játék, hülyülés, minden, de amíg eszik akkor el kell menni a közeléből, hogy zavartalanul tudjon enni.

Gyakorold azt hogy behívod magadhoz, ha ez megy akkor vagy te a főnök, akit tisztel, és követ.

A kutyanak mindig kovetnie kell a gazdat !

Es a nemetjuhasz igenis kepes onalloan mukodni es megerzi a dolgokat .