Mit lehet tenni egy veszélyes kutyával ami szabadon kóborol?

► Nem kóborállat, mert törvényi meghatározás szerint:

„E törvény hatálya kiterjed” „a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat)” ← 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 2. §

► Mivel nem kóborállat (nem gazdátlan), így nem önkormányzati kötelező feladat a befogása. ← fenti törvény 48/A. § (3)

► Az állatvédelmi hatóság állatvédelmi bírságot szabhat ki.

„A bírság alapösszege tizenötezer forint.”

„A mulasztó” „az állat szökésének megakadályozásáról nem, vagy nem megfelelően gondoskodott” „alkalmazandó szorzó” „6”

↑

244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 2. § (1) és 4. melléklet h)

Ez tehát azt jelenti, hogy - alkalmanként – 6 * 15 000 = 90 000 Ft a bírság mértéke.

► Az állatvédelmi hatóság:

„A Kormány állatvédelmi hatóságként”

„a települési önkormányzat jegyzőjét, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban együtt: jegyző) jelöli ki.” ← 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet

a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 5. § (1) f)

Tehát, valóban a jegyzőhöz lehet fordulni.

Több ilyen kérdés van itt a GYK-n is.

A gyepmester – jogszerűen - nem fogja be, mert nem kóborállat. (Sok helyen a kóborállatot sem, mert nagyon sok településnek, pénzügyi okokból, nincs velük szerződése, sőt, még alkalmi esetekben sem hívják ki őket.)

A jegyző meg nemigen bajlódik vele, kistelepülésen nem is akar haragost.

Kívánom, hogy eseted legyen kivétel, de tapasztalatom szerint semmilyen intézkedés sem szokott történni. A személyes tapasztalatot bővíti az a kör, hogy idővel, privát üzenetben meg szoktam kérdezni az itteni kérdés kiírókat, mire jutottak. Nos, semmire.

Aztán, ha valahol súlyos kutyatámadás történik, akkor az országos média hírt ad róla. És a riportokban nemegyszer elmondják az emberek, hogy sokan féltek, sokfelé panaszkodtak, de semmi sem történt.

Tudok olyanról, hogy próbálták veszélyessé nyilváníttatni az ilyen közterületen kószáló ebeket, mert akkor erősen szigorodnak a tartási feltételek és a szökés következményei. Akár egy szökés is az állat életének kioltásával jár. De, el sem indult az eljárás, mert azt adott fizikai sérülés okozása esetén kezdeményezheti a jegyző. Igaz, ha ilyen eset jut tudomására, akkor már kötelessége. ← 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról 17/C. § és 4. számú melléklet.

↓

[link]

↑

Érdemes megnézni, hogy embernek 8 napon belül gyógyuló sérülés okozása esetén csak írásos figyelmeztetés adható.

Az eb veszélyessé nyilváníttatását csak embernek okozott 8 napon túl gyógyuló (ha nem egy háztartásban él a kutyával, mert egyébként még így sem), embernek okozott súlyos-, maradandó-, vagy halálos sérülés okozása esetén kezdeményezheti a jegyző. Vagy, ha közterületen, más kutyának okoz halálos sérülést.

És, attól, hogy a jegyző ilyen esetekben kezdeményezi a vizsgálatot, még nem biztos, hogy a szakértő veszélyesnek is találja.