Szar ember vagyok, mert visszaviszem a kutyát a menhelyre?

Látom, úgy elfogadod a negatív kommenteket hogy lepontozod Őket, na mind1.

Mint írtam ez a te döntésed, ettől nem leszel szarember, de ez egy nagyon fontos dolog. A kutya élete lehet a tét, ha utána más nem fogadja örökbe, akkor el fogják altatni. Szóval akkor már jobb lenne, ha eltudnád valakinek, ismerősnek ajándékozni, lehetőleg olyannak akinek már van tapasztalata.

Máskor csak úgy vágj bele ilyen dolgokba, ha előtte minimum annyira hajlandó vagy, hogy normálisan utána olvass, ugyanis 2 naponta 1 sétáltatás nem elég egy kutyának, s ezzel bármelyik fórumon szembe futsz 5 perc alatt.

Mit csináltok, amikor nyüszít? Beszéltek hozzá, simogatjátok? Mert akkor lehet simán figyelemfelhívás is. Mint amikor a kisgyerek a semmiért is "anyaa!"-zik.

Eszik, iszik, mozog, kedve jó?

Probléma, hogy sokan az újonnan befogadott kutyát agyontutujgatják, mert "jaj szegénykém", ha meg lankad a gazdi figyelme a kutya így próbálja magára vonni újra a figyelmet.

A játékon és sétákon kívül nevelitek is, tanítjátok?

Hát, nem jó emberi minőség, az biztos.

Tudod, ha már itt b#szod a rezet gyakorin, esetleg azt is megkérdezhetted volna, hogy "ezt meg ezt csinálja a kutyánk, mi a baj és hogy tudunk rajta segíteni?", de nem te már eldöntötted, hogy visszaviszed a menhelyre.

Amúgy igaza van a többieknek: kevés a 2 napi séta és valószínűleg a foglalkozás minősége sem megfelelő. Csak hogy valami perspektívát kapj: a 11 éves, nem túl egészséges mentettkémmel kinti-benti tartással napi legalább 1 órát sétálunk, feladatozással, lehetőség szerint kutyázással. Egy 1,5 éves, tehát ereje és agyi kapacitása teljében levő kutyának napi 1,5 óra bandázós, feladatozós séta lenne a minimum.

Azt mondják általában 2-8 hét kell egy mentett kutyának, hogy nagyjából megszokja az új helyet. Nyilván, amíg minden és mindenki új neki addig az alap dolgok is fárasztják, de amint megszokta őket elkezd unatkozni - nem csoda, hogy előbb-utóbb elkezd hülyén viselkedni. A kertben szaladgálni akkor élmény neki, mint neked a nappalidban szaladgálni. Nagyokat sétálni (nem mindig ugyanazon az útvonalon), haverkutyákkal találkozni, hétvégenként új helyekre menni - na az élmény. Visszahozni a labdát, kötelet húzni, birkózni nem megterhelő agyilag - tanulni, koncentrálni, kitalálni, hogy mit akar a gazdi, feladatot végrehajtani új környezetben és/vagy egyéb figyelemelterelő tényezők (haverkutyák, emberek) mellett - na, az fárasztó.

Nem azért vagy "szar ember" (te mondtad), mert visszaviszed a menhelyre, hanem mert nem vagy hajlandó változtatni a saját hozzáállásodon, napirendeden, azért, hogy megoldd a problémáját. Ha legalább próbálkoznál néhány hétig és utána mondanád azt, hogy ez neked sok, nem megy, akkor könnyebben meg lehetne érteni.

Csatlakozom az előttem szólóhoz.

Feladod. Azt hiszed, azzal, hogy rossz úton indultál el, "megtettél mindent". Pedig nem.

Szervi problémára gyanakodtál, elmentél egy állatorvoshoz, kivizsgálták, nem igazolódott be. (A pénz más kérdés - mivel a kutyának minden jel szerint nincs szüksége krónikus gyógykezelésre, sokkal inkább lelki terápiára, amit egy szakember útmutatása alapján neked kellene végezned, otthon, ez nem releváns, csak takaródzás.)

Ezután viselkedésprobléma felől kellett volna megközelíteni a kérdést, amire laikusként is gondolhattál volna, hiszen a mentett kutyáknál ez szinte természetes. (Bár ezt az állatorvosnak is javasolnia kellett volna.)

A kutya 2,5 hete "problémás", és te már dobod is vissza. Ez a baj.

De ha így gondolod, vidd csak vissza! Az állattartáshoz elhivatottság kell, és ez benned nyilvánvalóan nincs meg (ez nem kritika, csak megállapítás).

Most mit mondjuk erre? Ha visszaviszed, kérlek, több kutyával már ne játszd ezt el, azaz többet ne vigyél haza.

Viselkedési probléma ugyanis felléphet bármikor, bármilyen kutyával, tenyésztőtől származóval is. Kevés időt adtál neki, még nem kötődik megfelelően, és ez nem az ő hibája. Hónapok telhetnek el, még megfelelő nevelés, foglalkozás mellett is, mire kialakul a közös életritmusotok.

Kutyakiképzővel kellene konzultálnod, kutyaiskolába menni vele. Amellett jó lenne beengedni a lakásba is, ha otthon vagytok, ill. bent aludnia éjjel. Napirendet kialakítani, mindig ugyanakkor legyen az etetés, a séta (nem heti 2-szer, hanem napi 1-szer legalább), a tanítás, játék, pihenés.