"Harci kutya" tulajdonosok, mennyire előítéletesek az emberek?

Annó volt egy Bordeauxi dogunk, elítélni nem ítéltek el, de féltek tőle mint ördög a tömjéntől.

Macskának a nyakát kb 3 másodpercen belül kettéroppantotta.

Kutya története kb ott kezdődött, hogy állítólagosan rómaiak nehéz harci kutyának használták, majd később medveölőnek a franciák, kutyaviadalokon is szerepelt, ott ő volt a sztár, gyakorlatilag ha ráfogott egy másik kutya 270 fokba meg tudott fordulni, mert annyira nyúlt a bőre.

Egyszer sikeresen meg is harapott, kb mintha darálóba nyúlna bele az ember. Újfoulandi-m is volt, sajnos volt egy balesete, állatorvoshoz vittük, akkor ő is megharapott, az inkább olyan volt mintha 4 tűvel baromi erősen belém szúrtak volna.

Egyszer bemásztak hozzánk, azt vettem észre, hogy egy kis taliga mögül úgy felugrott, hogy a taligát ketté törte, az egyén meg ahogy jött be úgy ugrott is ki és futott el.

Rotim van, és az első hozzászólóval ellentétben nem hagyom, hogy ketté roppantsa a macskákat vagy bárkit és bármit.

Nevelés kérdése.

Séta közben általában a nem éppen napon lebarnultak félnek, meg szólnak be, hogy menjek át a másik oldalra, stb.

Ne mások véleményével foglalkozz.

Ha 1-1 alkalommal látják, hogy a kutyud tök jól elvan egy kis kutyával is, akkor már nem fognak parázni.

Nekünk egy idős kövér Rottweiler keverékünk volt az előző kutyusunk, olyan jámbor volt mint egy Bárány, megis MINDENKI átment az utca masik oldalára...

Sajnos a mostani kutyámmal nincs könnyű helyzetem, rehabilitációra kell(ene) járni vele (ami meg fog történni, de egyszerűen MOST nincs időnk ra, terveim szerint 2-3 múlva lesz) előéletéből adódóan fakadnak a problémák, nem a fajta számít, itt a példa, ő magyar vizsla... ha magyon szorult helyzetben érzi magát, akkor odakap, es elfut :( ez teljesen idegennél mar az első érintése is lehet!!! (Soha senkit nem harapott meg, tényleg csak figyelmeztető jelleggel, kényszerből csinálja, utána mindig rossz kedve van:( , sajnos vannak még ilyen emberek akik egy rohadt hideg télre kiraknak egy ÜRES!!! telekre egy magyar vizslát, h nesze őrizd! Amikor odamegy, oda borítja a moslékot, es megveri, ugyanígy mint a többi munkás akik építkeztek, mert annyira vágyott a társaságra:(((()

Szóval 100 szónak is 1 a vége: ebben ítélkezem, vannak sajnos sztereotípiáim amit belém neveltek, mert anya retteg a kutyáktól, mert egyszer látott egyet kint az utcán, es hat nem tom, szóval fel tőlük, es en is azt tanultam h kutya=vadállat, de nagyon hamar rájöttem (kb 4 évesen) h ez nem így van, nagyon nem, es azóta imádom oket😍😍😍

Bocsi, nincs és nem is lesz ilyen kutyám épp az előítéletek miatt...

De, mint "kiskutyás" épp az olyan kedves emberek miatt ítélek el mindenkit, mint amilyen az első és a második válaszadó.(bár a második legalább változtatott)

A kiskutya esetemben egy jack russellt takar, ami egy iszonyatosan életképes fajta, hatalmas teherbírással és nem csak a méreteihez viszonyítva, hanem az átlag kutyákhoz viszonyítva. Viszont akkora, mint egy macska. Egyszer egy hasonló macskagyilkoló pitbull macskának nézte elméletileg, ezért "tök jogosan" rá kellett rontania a pórázon, a lábam mellett lévő kutyámra. A kutyás múltamnak köszönhetően, rögtön kapcsoltam és még időben felkaptam a kutyámat, a gazdi pedig vissza tudta ordítani az övét. Ezután közölte, h biztos macskának nézte...

Ez zseniális, de még nem ad okot arra, hogy meg akarja ölni a kutyámat... (de amúgy macskám is van, és őt is hagyja békén.)

Támadott már meg tacskó, mudi, vizsla és társai, de soha, soha nem lett semmilyen fizikai problémája belőle egyik kutyámnak sem. A barátnőm kutyáját viszont majdnem széttépte a fent említett pitbull. A kutyát össze kellett több helyen varrni, sokáig kellett pihentetni és persze a pitbull gazdái nem akarództak kifizetni a számlát.

Na már most nekem semmi kedvem egy halott kutyával vagy egy félholtra tépett kutyával hazatérni a sétáltatásból. Az utóbbi esetben átszervezni a következő hetemet és több tízezer forintot kidobni, hogy a végén legyen egy összevarrott kutyám.

Mindenkinek ott van a döntés szabadsága, hogy milyen kutyát vesz magához. Utána kell nézni a fajtának és nem meglepődni, ha igaz lesz, amit írnak róla(hogy a többi kutyás messziről el fog kerülni)

Korábban dobermannjaim voltak, most staffim van.

Ha a kutya jól nevelt (értsd: behívható, tiltható, nem agresszív más kutyákkal), akkor engem nem érdekel, hogy félnek tőle, nem fogom emiatt egész életében pórázon tartani. Természetesen olyan emberhez/kutyához, aki fél tőle, nem fogom odaengedni.

A dobijaim egyébként nem voltak túl szociálisak, de nem támadtak, amíg őket nem támadták meg. Akkor védekeztek maximum, de sérülést soha nem okoztak.

A staffim pedig rendkívül szociális, kutya-és emberimádó.

A legjobban az olyan emberek szoktak visongani, hogy Úristen, pitbull, akinek a full idióta és neveletlen kistestű kutyája őrjöng a flexi végén, láthatóan a gazdájának semmilyen hatása nincs rá.

Hát ez nagyon változó. Elsősorban környékfüggő, hogy mennyire előítéletesek az emberek, ezzel sajnos nemigen lehet mit kezdeni, másodsorban pedig a külsőségekre figyelnek nagyon, erre odafigyelhetsz. Ha pórázon, vastag nyakörvben van a kutya, és elmebeteg módon oda akar menni a másikhoz, neadjisten még világos is a szeme, attól nagyobb eséllyel fognak félni. Ha póráz nélkül, esetleg hámban, vagy még inkább kabátban/pulcsiban van, és csak sétálgat, nem lerohanja a másikat, akkor jaj de aranyos. Ha visszahívod, amikor pórázos kutyát látsz, félrehúzódnak; ha nem szólsz rá, odamehet, mosolyognak. Ha figyel rád, és első szóra leül, neadjisten látványosan engedelmest vagy még inkább trükköket gyakorolgatsz vele a tér közepén, akkor jaj de okos-aranyos.

Szóval a nevelés, tanítás, megfelelő lemozgatás és a szocializáció tényleg tud javítani a hírükön, ha az ember használja is ezt a tudást, és nem azzal a tudattal mászkál, hogy mindenkit meg kell óvni a kutyájától való indokolatlan félelemtől. Csak annyiban igazodj ehhez, amennyire a józan ész megkívánja. Ne rohanjon le senkit, tudd visszahívni, ha valaki tart tőle, vagy a kutyáját félti, legyen biztonságosra szocializált (kutyaovi kölyökkortól! Ott gyönyörűen meg lehet ezt alapozni, később sokkal nehezebb), és mosolygjatok mindketten, akkor mindent megtettél azért, hogy ne legyen gond, minden más a többiek hülyesége :)