A schnauzer mennyire jó gyermek mellé?

Volt óriás schnauzerem. Kb 14 voltam amikor vettem. Olyat akartam. Imádnivalóan bohóc kutya, rendkívül türelmes a családban, okos, szereti ha foglalkoznak vele, viszont nagyon nagyon mozgásigényes és a szőre igényli a karbantartást! Igaz már nem voltam olyan kicsi amikor lett egy snacim,de kisebb gyerekek mellé is tudom ajánlani! Persze mint minden más kutya esetében itt is figyelni kell. Tud makacs és önfejű lenni a snaci. Ha valakit szeret azt nagyon szereti, viszont tud kifejezetten durva is lenni ha kell. Jó társ családi kutyusnak, sport kutyának, őrző védőnek... :)

Sajnos nem sajnos... Ugye anno mikor nekem volt akkor fül és farok vágottan volt. Még tetoválva volt a tk szám is... Nem most volt! Másabb most hosszú farokkal, de a jellem ugyanaz. Nem is agyontenyésztett fajta. :)

Én, mint egy őszinte (törpe) snaci gazdi megpróbálok a jelleméről mindent leírni. Persze ez egyedenként eltérhet, de saját tapasztalatokat írok most le.

Előttem már írták, a schnauzer -habár neve nem mutatja- tényleg terrier. Ettől fogva elég makacs és akaratos tud lenni, ha a gazdi nem elég határozott (de nem durva!) akkor könnyen az ember fejére nő. Bohóckodni imádnak és a friss levegőn való sétálgatás a kedvenc időtöltésük. Nekem ugye, mint írtam törpe van, szívesen lustálkodik velem a kanapén akár egész nap is -megemlítendő, hogy már 6 éves-, de minden zokszó nélkül szalad több kilómétert is, agilityzünk és túrázunk. Szóval nem kielégíthetetlen a mozgásigénye, de,ha unatkozik hajlamos a rombolásra (mondjuk melyik kutya nem) . Nagyon okosak, és leleményesek, szellemi fárasztásra is szükségük van. Idegenekkel eleinte kicsit bizalmatlan, de nem agresszív. Remek jelző kutya, feleslegesen nem jártatja a száját, de amit kell azt hangosan jelez (az én kutyám a gyanús idegeneket megugatja, ha valamit szeretne akkor annak is hangot ad).

Kölyökkori szocializáció fontos és ha ez megvan, akkor mind macskákkal, mind rágcsálókkal, mind kutyákkal jól kijön (az én snacim pl. imádja a rágcsálókat -nem megenni :D- és a legjobb barátja egy macska :D). Nálunk a gyerekekkel sincs gond, őket is szereti és sok mindent megenged nekik, de ha valami túl sok akkor elvonul és olyankor jobb nem zaklatni tovább. Most elmesélek egy cuki történetet (velünk esett meg) .

Jöttek hozzánk az unokatesómék (a kisebbik 2 éves volt akkor) . Nyár volt, kijt grilleztünk. A kicsi uncsim odaszaladt Tapihoz (ez a becses neve a kutyámnak :D ) , és megölelte (na tudni kell, hogy nem szereti, ha ölelgetik, olyankor mindig felugrik -ami miatt összekoccan a fejünk és eléggé fáj- ) , megállt a szívem, mondom, ha most ő felugrik annak nem lesz jó vége, viszont nem ugrott fel, hagyta, hogy ölelgessék. És ezt csak kicsi gyerekeknek engedi meg, a nagyobbaktól nem tűri, azt vettem észre, hogy Tapi a kicsikkel sokkal óvatosabb, mintha tisztában lenne vele, hogy ők még törékenyek.

Szóval, ha nem a kisgyerek kutyája lenne, hanem a szülőké és mindig felügyelettel lenne a gyerekkel való találkozásokkor, akkor semmi akadálya, de mégegyszer hangsúlyozom, hogy a nevelése fontos.

Egy jó tenyésztő -nem szaporító!!- pedig, ha beszámoltok neki az igényeitekről akkor hozzátok illő kölyköt fog adni.

Egyébként egy tünemény fajta, szuper jellemmel és tele szeretettel.

Szerintem nagyon szépek, főleg felnőttként, olyan méltóságteljesek a szép kiállásukkal és dús pofaszőrzetükkel, de ízlések és pofonok, van akinek tetszenek, van akinek nem.