Szerintetek mi legyen vele? Jobb lenne, ha elajándékoznánk?
Két kutyánk van az egyik egy kicsi bichon féle, a másik egy közepes méretű keverék, menhelyről fogadtuk be még kicsiként, mert meghalt a másik kutyánk és nem akartuk, hogy egyedül maradjon a kicsi bichon. Mindkettő kan (ivaros) és amúgy kinti-bentiek, úgy, hogy amikor nem vagyunk itthon, a kicsi bent van, a másik meg kint. A keverék most 1 éves és 7 hónapos.
Eddig is elég sok rosszat csinált, és a nevelőapám gyakran rácsap, megveri. Jó, nem olyan durván, de már fél tőle a kutya. Szegénynek nagyon sok energiája van, és csak én viszem el őket sétálni, de olyan sokszor nem tudom, max egy héten 2-3-szor.
Most már rosszabb a helyzet, mert a kicsi eddig is volt, hogy odakapott neki, amiért az ő játékát rágja vagy csak durvábbra fordul a játék köztük, de most már ő is van, hogy visszatámad és mivel anyáméknak a kicsi a kedvencük, ezért még jobban megharagudtak rá, a nevelőapám ki akarja zárni, jó, mondjuk anyám ezt nem hagyná, mert azért szereti.
Én meg mondtam anyámnak, hogy keresek neki új gazdát, mert ezt már nem bírom nézni, hogy a kicsi kutya a szent, ő meg ha már megmozdul kiabál vele a nevelőapám. De anyám nem akarja, hogy elajándékozzuk.
Talán nevelni kéne mindkét kutyát,mert ők nem csak úgy vannak és kész.Foglalkozni kell velük.
Viszont addig lesz feszítve a húr,míg a nagyobb úgy oda ver a kicsinek,hogy a kicsi ott marad!
Szóval én első sorban kutyaiskolát javaslok,mert eddig sem ment a nevelés a bichon el van kapatva.
Nem lehet olyat,hogy neki mindent lehet.
Magyarázd el,hogy a nagyobbnak egyszer be fog telni a pohár és durván kárt tehet a kicsiben,és mivel a kicsi a feszültség gerjesztő ott kéne büntetni!!
Elég elmaradottak anyukámék, kutyaiskolába úgyse viszik, meg megnevelni se fogják őket, nem is értenek a kutyákhoz.
Én tanulok, mellette dolgozok, meg nem is vagyok mindig itthon, nem tudok velük foglalkozni. Amúgy a kicsit ivartalanítani akarják, mert az egyik heréje nem szállt le és ugye mindenképp kéne. De most már lehet, hogy mindegy is, mert már megint összekaptak és már anyukám is azt momdta, hogy keressek neki új gazdát...
Sajnálom szegényt nem tudom, mi legyen hiányozna nagyon, sírok, ha rá gondolok, hogy megkéne vállnunk tőle. Meg hol keressek neki tényleg olyan gazdát, akinél jó helye lenne.
Ha menhelyről fogadtátok örökbe, alá kellett írnotok örökbefogadási szerződést. Ezekben többnyire az van, hogy ha meg akarsz válni a kutyától, először NEKIK KELL SZÓLNI, ők veszik vissza.
Persze előfordulhat, hogy nem veszik vissza, na akkor állhatsz csak neki TE keresni egy új, normális gazdát.
Sajnálom, hogy édesanyád és a nevelőapád is alkalmatlan az állattartásra. Velük kéne megértetni, hogy a kutyát nem veréssel neveljük. A legjobb lenne, ha elmennétek közösen egy kutyaiskolához, még ha nem is viszitek a kutyát, de biztos vagyok benne, hogy az oktató elmagyarázza mit kéne kezdeni a kutyával.
A kutyának az a problémája, hogy unatkozik, nincs lefárasztva, nem foglalkoztok eleget vele és persze ott a másik kistestű kutya akivel pedig sokkal többet foglalkoznak.
Ha újból összekapnak akkor a bichont büntessék ne pedig a keveréket, egészen addig amég nem szokik le arról, hogy nekitámad.
Költséges, de az ivartalanítást mindenképp javaslom, az valószínűleg segíteni fog a helyzeten is.
Ha teljesen kilátástalan a helyzet akkor lépj kapcsolatba a menhellyel ahonnan elhoztátok.
A szomorú igazság az, hogy nincs rossz kutya, csak rossz gazda. Talán az lenne a legjobb ha a bichont is vinnék, mert olyan embernek nem való háziállat aki veri a védtelen állatot, mert nincs kedve foglalkozni vele. Sajnálom, hogy áldozatául estél ennek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!