A kutyám könnyebben megtalálja a barátnőmet mint engem?

Néha kimegyünk a mezőre hármasban, és néha kedvünk támad bújócskázni :D

Amikor a barátnőm bújik el, tök vicces látni egy kis idő után a kutya arcán a felismerést: "basszuuus, zavar van az erőben, hiányzik egy falkatag!"

Akkor néz rám, hogy akkor most mi legyen, én meg kiadom a parancsot "Na, hol van XY?" mire felcsillan a szeme ("Feladat!") és követi a barátnőm szagát.

Viszont amikor én bújok...

az igaz, hogy messzebb megyek, de ennek nem kellene problémának lennie. A kutya mintha nem is követné a szagomat, elindul egy irányba (általában abba az útirányba, ahol rendesen sétálni szoktunk amikor nem bújócskázunk) majd visszafordul, elindul egy másik (random?) irányba, néha odamegy nyüszögni barátnőmhöz, de az orrát nem használja.

Régen bújócskáztunk a kertben, a bokrok között láttam őt (de ő engem nem) akkor szépen látszott, hogy követi a nyomot.