Melyik kutyát válasszam család mellé?

Nálunk 4 kutya van kisgyerekkel (3 és 1 évesek a gyerkőcök)

1 labrador, 4 éves, örökmozgó, valamiért ő házőrzőnek érzi magát,de egyébként a gyerekek kedvence. Neki a gyomrával elég sok gond van..

1 keverék, minden van benne, amit el lehet képzelni, kb 20 kilós, ő is szereti a gyerekeket, de ő érzékeny, és inkább elvonul, ha már sok neki a zsongás:) mivel már nem mai csirke, 10körüli, így a gerince fájós, de egyébként az életben nem költöttem rá 2 esetet kivéve (meg persze az oltásokat), 1x beleszúrt a szemébe egy ág, és begyulladt, meg egyszer felfázott, mert elment csavarogni 1 hétre télen. De ennyi, ő a "legolcsóbb" kutyám.

1 másik keverék, neki a lábával voltak gondok, de csak mert elgázolta egy vadállat (utcai kutya volt, úgy került be a gyepire, majd hozzánk a kanapéra), szóval rá költöttem, de igazából vele sincs nagy baj. Kissé erőszakosan játszik, ami néha fáj a gyerekeknek, de most 1 éves, szóval még kell 1 év, hogy lenyugodjon. (persze agresszió mentes, csak heves)

1 amstaff, aki nagyon rossz körülmények közül lett elhozva, halálra ítélve, konkrétan minden kutyának nekiment, kellett egy jó félév mire helyreállt az idegrendszere. Ő az a fajta kutya, aki talán a legjobban imádja a gyerekeket, viszont előéletéből adódóan van olyan helyzet, mikor morog, illetve odakap. SOHA nem bántotta még a gyerekeket, csak engem meg a férjemet, de nekünk sem tépte le a kezünket, hanem csak figyelmeztetett, hogy neki kellemetlen a helyzet. Evésnél volt ilyen, illetve játékféltés/területvédés. Kemény hónapokon mentünk át, én terhesen egy kisbabával, de jelentem mindenki ép és virul, és (csak el ne szóljam) 3 hónapja "tünetmentes" ő is. Éssssss a játszópajtija egy szintén kan kutya (a labrador), akivel órákon át képesek játszani. Nem harcolni. Játszani. Azt hiszem, talán rá vagyok a legbüszkébb, már ami a változást illeti :)

Egyébként a gyerekek soha nincsenek egyedül hagyva a kutyákkal, legyen bármelyikről is szó, és (mivel egyik sem törzskönyves legstabilabb idegrendszerű, csupa mókás nyugalmas helyen felnőtt kutya) a kutyák is külön vannak, amíg nem vagyunk itthon.

Csak azért írtam ennyire hosszan le, hogy nem minden a fajta.

Én azt ajánlom, hogy a két gyerkőccel menjetek el egy megbízható menhelyre (ahol nem adnak ki bármilyen kutyát neked, hanem tényleg segítenek a választásban), ismerkedjetek sok-sok-sok kutyával, a menhelyi dolgozók fogják tudni, melyik az, amelyik a tollpihének sem tudna ártani.

Ha pedig mindenképpen fajtatiszta kutyát szeretnétek, két dolgot tudtok, az egyik, felkeresitek a fajtamentőket, elmentek, megismerkedtek a kutyákkal, és minimális összegért cserébe kaptok egy szuper fajtatiszta kutyát, és még azzal is büszkélkedhettek, hogy MEGMENTETTETEK valakit :) - a másik lehetőség pedig az, hogy gyűjtötök egy fajtatiszta kutyára, törzskönyvesre, ami szűrve van mindenféle csúnya betegségekre (mint pl diszplázia), és onnan vásároltok. De saját tapasztalatból tudom, egy kölyökkutya felnevelése gyerkőcök mellett IGEN NAGY kihívás!

Ezért is javaslom egy fajtatiszta/keverék felnőtt kutya befogadását, mert a mai világban már mindent megtesznek az állatbarátok, és a menhelyen is kicsit nevelgetik, hogy ne egy full neveletlen kutyát kapjatok.

és szerintem a gyerekeknek is jobban fog tetszeni, ha ők választhatják ki a kutyát :) (persze, ha nekik a kaukázusi tetszik, azért még ne vigyétek haza:D)

Ez sétált függ :)

Mennyit sétálnátok vele egy nap? :) Sulin gondolkoztok?

Akkor a spániel kilőve, az nem kintre való. Én a labradorra szavazok, kevesebb a szőrével a gond.

De azért télen engedd be meleg helyre.