Mik az egygazdás kutyák ismérvei?

Minden kutya hajlamos a család egy tagjához kicsivel jobban kötődni, kicsit jobban felnézni rá (falkaállat lévén, a világképében kell lennie egyvalakinek, aki vezeti a csapatot). Viszont az, hogy mennyire hallgat a család többi tagjára, kizárólag a család többi tagján múlik. Ha megkövetelik a feladatok teljesítését, akkor engedelmeskedni fog. Ebben segíthet a kutya által preferált gazda is. Ha kölyök kortól az egész család foglalkozik a kutyával, akkor szerintem nincs olyan fajta és egyed, ami kifejezetten egygazdás lenne. Ha viszont erősítik ezt a fajta kötődést, akkor majdnem bármelyik kutyából lehet gazdafüggőt csinálni.

Én egygazdásnak kikiáltott fajtát tartok (mudi), ami már csak azért is butaság, mert a pásztorok között is cserélődtek a kutyák, kölcsön is adták egymásnak őket - szóval még vadidegeneknek is engedelmeskedni kellett. Az én kutyáim a család minden olyan tagjának szót fogadnak, aki képes megkövetelni tőlük ezt.

Érdejes de nálunk is engem szeret jobban a kutya és én vagyok a nő. Ha a férjem kéri valamire eleg sokat kell neki vacakolni hogy megtegye de mivel nem hagyja magát csak kénytelen a jutya meghajolni az ajarata előtt.

De nekem mindent elsőre megcsinál nem kell parancsolnom se csak elég ha szépen kérem. Ezt úgy ertem hogy a hangomat se emelem fel.

Illetve nyilvan elvan a férjemmel is teljesen jól de ha kocsival megyunk es en kiszallok akkor nyüszög utánam ha ő száll ki akkor semmi.

Pedig az sincs hogy én etetem mert össze-vissza vagy ő vagy én. És jobban el is kényeztetem mégis nekem rögtönk szót fogad. Nem tudom miért csak így alakult.

Barátunkéknál is a nő a falkavezér.

tényleg vannak fajták amik hajlamosabbak egy embert kinézni maguknak, de neveléssel és foglalkoztatással el ezen is lehet változtatni.

az én fajtám inkább egygazdás és meg is látszik. de biztos vagyok benne, hogy ha többen foglalkoznának vele egyenlő mértékben, akkor nem ordítana róla ennyire.

Nekünk két mudink van, férjemmel külön-külön foglalkoztunk velük kiskorukban, így mondhatni egygazdásak lettek. Hiába többnyire én foglalkozom velük (séta, tanítás, etetés), ez a felállás megmaradt. Pl. közös kirándulásoknál így sorakoznak be mögénk, meg a fő-gazdinak jobban dolgoznak/engedelmeskednek.

Erre mondok egy példát: a mi mudijaink szarvasgomba-kereső ebek, és ugyan mindkettő megfelelt a vizsgán, de csak az egyik vált be igazán, a másikat nem érdekli annyira. Hát persze, hogy a férjemé az... Ez abban nyilvánult meg, hogy egész nyáron nem akart velem dolgozni, negyed óra múlva besztrájkolt, és várta az "Istenét". Csak most szeptemberre tört meg a jég, végre keres velem is, bár a Gazdiistennel még mindig lelkesebb. Érdekes, hogy ugyan ezt a munkát játéknak fogják fel a kutyák, ő pedig labdázni meg frizbizni velem is lelkesen szokott, de mégis különbséget tudott tenni, gombázni nem akart dacból, csak a vezérrel.

Szerintem meg igenis vannak egygazdás fajták/egyedek.

Az, hogy meg lehet nekik tanítani, hogy mindenkinek szót fogadjanak, nem jelent semmit. Egy kutyának bármit meg lehet tanítani, pont ez a jó bennük. Én láttam már szamojed kutyákat terelni. Ettől még ők nem lesznek terelőkutyák, csak megtanították nekik, hogy körbe rohangáljanak. Sőt ha valamit tanítani kell a kutyának, akkor az pont azt jelenti, hogy önmagától nincs meg benne.

Amiről ti beszéltek, az jól neveltség/nevelés. De az egygazdásság az egy attitűd, "életérzés"... Teljesen más téma. Ha veszünk két teljesen neveletlen kutyát, köztük is megfigyelhető lesz a viselkedésbeli különbség. Van az a kutya aki mindenféle nevelés nélkül is mindenkit imád, mindenkivel elmenne, játszana, stb. Az egygazdás kutyának a világa egy emberből áll. Konkrétan látni rajta, hogy nem is tudja értelmezni a dolgokat a többi emberrel kapcsolatban, meg nem is nagyon érdekli. Pl semmi ingerenciája nincs velük játszani, vagy bármilyen kapcsolatot kialakítani, noha a gazdájával imádja ezeket a dolgokat. Ha megsimogatja valaki más, akkor lendít egyet a farkán, és ennyi volt a mese, inkább rohan a gazdája után.

Az én kutyám már 3 hónapos korában sem érdeklődött más emberek iránt, és igen, rendesen szocializált. Nem félt, hanem levegőnek nézte őket. Igazából amikor elmentem megvenni, még engem is levegőnek nézett. Igazából szerintem az sem tűnik fel neki, hogy én meg a többi ember, ugyanahhoz a csoporthoz tartozunk. Szerintem neki a többi ember csak valami tereptárgy.

Amúgy meg már csak a kutyák munkavégzése is szükségessé tette, hogy kialakuljanak egygazdás és többgazdás fajták. Egy pásztornál pl igencsak hamar kiszelektálódott volna az a kutya, amelyik elmegy az első idegennel, egy vadászkutyának meg lehet az lett volna a kellemetlen, ha csak egy emberrel foglalkozik.