Hogyan értik meg egymást a kutyák az ugatással?

A kutyák nem így beszélgetnek. Van magas, hisztis ugatás ami félelmet jelez, mélyebb, hörgősebb ami agressziót, morgás ami támadást, nyüszítés ami fájdalmat, bajt, félelmet, vonyítás.

Nem pletykálnak meg értekeznek, ha jön vki az utcán riasztják, szoktam figyelni h honnan tudják a kutyáink h a szomszéd kutya ha ugatni kezd hátul vagy az utcafront felé ugat. Egyszerűen a hang irányából hallják merre kell keresniük a betolakodót.

Iszonyú sokféle ugatás van, csak te nem tudod megkülönbözteti őket. Én a kutyámnál legalább 8-10 félét meg tudod különböztetni, sőt, még az utcánkban is tudom, hogy hány kutya lakik, annyira különböző a hangjuk, és azt is tudom, mikor melyikük ugat, és hogy mire.

Amúgy ők nem beszélgetnek úgy, mint az emberek. Az ugatás náluk amolyan tőmondat-féle, inkább jelzés értékkel bír. Pl. "éhes vagyok", "idegen dolog történik", "megyünk sétálni, ez jó dolog", "játszunk", stb. De a napi eseményeket nem vitatják meg.

A testtartásból, szemkontaktusból, szagokból, stb., fel tudnak mérni olyanokat, hogy mi a másik kutya neme, kora, barátságos-e, tüzel, szült-e már, domináns/nem domináns, játékos/nem játékos, beteg-e, stb. (metakommunikáció).