Hogy jobb? kutyával vagy kutya nélkül?
Kutyaparti vagyok, dee:
-Szorhullas (egesz evben hullani fog a szore, ezert folyamatosan takaritanod kell utana)
-Mindig idot kell szanod ra (ha esik, ha fuj, ha faradt vagy, ha beteg vagy, ha lusta vagy..unatkozni fog es rad szamithat te leszel a tarsa)
-seta, mozgas (ha nem kerti kutya lesz, akkor szamolnod kell azzal, hogy minimum napi ketszer vinned kell)
-penz ( feleloseggel tartozol erte, szoval nem csak magadra , ra is koltened kell attol fogva ; orvos, jatek, etel, koromvagas esetleg szorvagas, vitamin vagy gyogyszer stb)
Mellette szolni? Sokkal konnyebb ,mint negativat irni... a kutya halas, szeretett ad, meger minden penzt , idot. Nem leszel egyedul , egy uj csaladtagot kapsz vele. Huseges tars. Szerintem folosleges gyozkodni. Rajtad mulik, hogy fel vagy-e ra keszulve , mert utana sokkal rosszabb neki , ha eldobod.
Ez nagyon helyzetfuggo es emberfuggo.
Aki nem kepes a sajat idejet beosztani (vagy nincs ra mert epp karriert epit), nincs ra megfelelo mennyiegu penze, aki nem kepes feleloseget vallalni hosszu idore (ertsd elkotezettsegi problemai vannak), aki statusznak veszi a kutyat, utal mozogni, annak nelkule sokkal jobb, mert csak a "gondot" kapja a nyakaba es orome nem lesz sok...es igy a kutyanak sem.
Aki kepes idotszakitani a napi rutinba, aki kepes ellatni es felnevelni tisztessegben egy kutyat, akinek tarsra van szuksege, aki szeret mozogni, aki kepes elfogadni, hogy a kutya onallo entitas nem pedig a lakas "disze", annak szerintem jobb a kutyaval.
Engem a kutya 2 nagyon fontos dologra tanitott meg, az egyik a turelem es megfontoltsag. A masik pedig az elet apro dolgainak elvezete. Egy tura alkalmaval annyi szep dolgot latok, megannyi aprosag az eletben ami mellett elmennek, sokkal stresszmentesebb vagyok, mert megtanultam ertekelni a kis dolgokat is. Osszesegeben boldogabba tett, hogy van. Persze hazudnek, ha nem volt meg olyan, hogy bossszusagot okozott es szivem szerint falhoz csaptam volna, de mikor odajon sik ideg vagyok megnyalja a vadlim vagy csak leul es jatszani hiv mert latja, hogy idegbeteg vagyok egy-kettore elszall minden bajom.
Szerintem akik allatok kozott el/tarja oket/foglakozik sokkal kiegyensulyozottabb eletet el, mint aki napi 8 orat irodaban robotol, aztan hazamegy TVzni.
Ami jó:
Minden nap boldogan vár haza. Nem érdekli milyen kedvem van, merre jártam stb. Csak azt érti hazajöttem.
Lehet közös programokat csinálni:
*Kutyasuli
*Közös séta kirándulás
*Rendszert visz az életedbe
*Nekem domináns viselkedést tanított ("omega" figura vagyok)
Néha jelez olyan problémákat, amit te nem veszel észre
A kutyások "szektát alkotnak". Egy másik kutyás könnyebben segít neked, mint egy nem kutyás (ha együtt vagytok)
Ami rossz:
*Drága
*A kutyának nagyon más elképzelése van a tisztaságról, mint neked
*A legnagyobb jóindulattal is képes komoly károkat okozni
*Kutyával sok helyre nem engednek be
*Vannak kutyafóbiás/allergiás emberek velük könnyen megkeserítitek egymás életét/kirándulását
*A várható élettartamuk 10-16 év. Mire összeszoktok megöregszik
*A törvényi szabályozás szerint szinte lehetetlen kutyát tartani. Csak belterületi ingatlanon, vagy kutyafuttatóban veheted le a pórázt. (kicsit egyszerűsítettem)
*A szabályozás folyamatosan, gyakran váratlanul változik.
*A vadászok gyűlölik a kutyákat. Néha belterületen is kilövik.
Most ez jutott eszembe.
Már írták: Csak akkor vállalj kutyát, ha úgy gondolod, nem tudsz élni nélküle.
A kutya jó buli, de végig kell gondolni, hogy 10-15 évig folyamatosan tudod vállalni úgy, hogy a vonatkozó törvények bármikor változhatnak (és változnak is)
Ez nagyon emberfüggő. Valaki nem tudja elképzelni vele, valaki meg nélküle az életet.
Érvek a kutyás életre:
- Ha szereted a kutyákat, jól neveled, foglalkozol vele nagyon boldoggá tud tenni.
- Megmozgat, (ha akarod ha nem) tehát egészségesebb leszel, többet leszel friss levegőn.
-Felelősség érzetet tanít, megtanulsz előre tervezni.
-Sok helyen a kutyások nagyon jó társaságot alkotnak, öröm más kutyásokkal találkozni, együtt sétáltatni, játszani őket.
-Nem fogsz unatkozni, nem leszel többé egyedül.
-Mindig lesz aki haza vár.
-Ha átfontoltan döntesz, és neked megfelelő fajtát választasz, akkor életed egyik legjobb döntését hozod meg.
Ellenérvek:
- Mindig korán kell kelni és szakadó esőben, hóban, hőségben (ésszel) is kell sétáltatni.
- Nevelni kell a kutyát, sokat, határozottan, következetesen, valaki erre képtelen. Bármilyen jól neveld is, nem tud egy 5 éves gyerek szintjénél tovább fejlődni, örök kis gyerek.
- A kutya szeret játszani és nem mindig azzal, ami szerinted is jó játék neki.
- Gondoskodni kell róla: kaja, friss víz, mozgás, kényelem. Ha speciális igényei vannak turcsi orr: akkor hőségre figyelni, ha hosszú a szőre akkor a kullancsok jobban bújnak benne.
-Pénzbe kerül, nem is kevésbé. Állandó és hirtelen előforduló nagy összegre is gondolni kell. Nincs cincogás, hogy jaj, most nincs pénzem oltásra, balesetre.
-Ápolni kell, vagy kozmetikushoz kell hordani, vagy az állandó tüskés apró szőrt vagy a hosszú szőrt kell vadászni.
-A legjobb barátod a kutya után a szőrhenger és a porszívó lesz. A napi egy porszívózás néhány fajtánál még kevés is, főleg vedlési időszakban.
-Sok olyan dologra kell figyelni, ami eddig meg sem fordult a fejedben pl. a beton nyáron éget, nem lehet rajta kutyát sétáltatni, bemehetsz a boltba vagy nem tudsz, mert veled a kutya. Nem maradhatsz a buliban annyival több, nincs random ott alvás mert menni kell haza.
- Egy fél gondolatot a kutyát/kutyásokat utáló, acsarkodó embereket is meg kell említeni, a hülyékkel és a neveletlen gyerekekkel (felnőttekkel) együtt. Sok fejtörést okozhat egy felét visítva rohanó, hogy "blöööki" vagy egy feljelengetési kényszerben szenvedő szomszéd.
Jól gondold meg, hogy szeretnél-e kutyát vagy inkább a menhelyre jársz ki sétáltatni. Egy kutya egy élet, nem lehet adni-venni, nincs pause funkció (nyaraláskor sem). Egy kutya akár 15-18 évig is a társad lehet, nem lehet hirtelen eldönteni. Normális értékrend szerint visszacsinálni sem, mint ahogy a gyereket sem.
Előttem felsorolták a fontosabb mellette-ellene érveket, egyetértek mindenkivel, én inkább leírnám a saját történetemet, mert ilyen is előfordulhat.
5 éves a kutyám. Nagyon vágytam rá 5 évvel ezelőtt, jó anyagi helyzetben éltem, nagy kertes házban, jó időbeosztásban dolgoztam, volt sok szabadidőm. Jártunk kirándulni, kutyaiskolába, minőségi tápot kapott. Szóval minden mellette szólt. Aztán jött másfél évvel később az, amire nem számítottam, elváltunk a férjemmel. Költöznöm kellett albérletbe, amit egy nagyobb testű kutyával nehezen lehet találni. Találtam végül. Majd nemsokkal később becsődölt a munkahelyem, kellett új munka is, nyilván nem találtam még egy olyan jót, elvállaltam ami kínálkozott kevesebb pénzért, sokkal kevesebb szabadidővel. Aztán az albérletből is mennem kellett, mert a tulaj fia akart beköltözni, ekkor nem találtam egyáltalán, vettem egy lakást, mivel nemsok pénzem volt ezért rossz környéken, mini előkerttel. Na és innentől érzem igazán, hogy egy átkozott mókuskerékben élek. A kutyám a mindenem, nagyon szeretem, ezért nem passzoltam le másnak, de nincs több kutyaiskola, nagyon ritka a kirándulás, olcsó tápot kap, és amíg dolgozom a kis előkertben várja, amíg hazaérek. Nincs kedvem sétálni vele (csak muszájból megyek), ahol lakunk nincs a közelben szinte semmi lehetőség ahol normálisan lehetne, nagyon sok saját programról lemondok azért, hogy vele is foglalkozzak, ne kattanjon meg egyedül otthon. Nyaralni nem tudok menni. Szóval néha azt érzem, hogy egy nyűg, de ugyanakkor nagyon szeretem, és olyan jó kutya, olyan kedves, hogy valamiért mégis megéri és csinálom. Hátha egyszer majd jobb lesz. Na csak annyit akartam mondani, hogy az hogy most jelenleg minden klappol, még nem jelenti azt, hogy így is marad. Szóval nekem több kutyám nem lesz az is tuti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!