Foxi gyerek mellé? Még nincs gyerek rövid időn belül tervezzük. Tippek?

Nekünk bichon bolognesénk van. Amikor hazavittük a gyereket a kórházból morgott rá, mert nem ő volt a középpontban, de hagytuk, had nyalogassa a buksiját a feje tetején és a lábát fürdés előtt. Meg az egyikünk a babával foglalkozott, addig a másikunk a kutyával. De mind a ketten felváltva játszunk a kutyával. S mindíg ő az első, ha valaki jön. Őt kell legelőször köszönteni, utánna jöhet a baba. Remélem tudtam segíteni, igaz nem foxira adtam a választ.

Nekem a foxiról az a véleményem inkább nagyobb gyermek mellé ajánlatos. Olyan kis agresszív, kotorja a földet, állandó mozgásban van, és nem igazán gyermekpárti. Jó persze nevelés kérdése, de nekem ez a meglátásom. De lehet mások mást írnak róla.

Gyerek mellé én se ajánlom.Nekem is van egy foxim.Ők olyan pörgősek,meg néha agresszívak tudnak lenni hogy még egy felnőttnek is neki mennek nem hogy egy gyereknek aki azt se tudja hogy hogy kell egy kutyával bánni.Gyerek-foxi nem jó párosítás.Amúgy szobakutya vagy kint van?Mert az sem mindegy!

nekem a foxim teljesen elvan a gyerekekkel, simán tűri hogy húzza fülét farkát dögönyözze összevissza. Igazából látom hogy nem tetszik neki de nem bántja a gyereket még egyszer sem mordult rá vagy valami, inkább kimegy a kertbe vagy átmegy egy másik szobába.

Az a helyzet, hogy majdnem minden kutyafajtánál ilyen megosztott véleményeket fogsz hallani. Kutyája válogatja és nevelés kérdése. Nekem 2 és 4 éves gyerekeim vannak, mellette egy másfél éves szuka foxim. Ha láttál már kutyát, amelyikkel bármit meg lehet csinálni, na ő olyan. Nagyon mozgékonyé s pörgős, de emberekkel, gyerekekkel szemben nagyon jámbor. Múlt héten úgy varrták össze a sebét, hogy altatózni sem kellett, úgy tűrte. Látod, van ilyen is. De ha adhatok egy tanácsot, inkább előbb a gyerek és utána a kutya. Akkor nem lesz féltékeny az új jövevényre, hanem természetes lesz neki, hogy a gyerek családtag. És te is többet tudsz majd foglalkozni vele, ha a gyerek elér legalább egy másfél éves kort.

Előbb a gyerek és aztán a kutya. Ha egy kutya bekerül egy családba, tudni fogja, hogy ő a legutolsó a falkában (ezt persze el lehet rontani, de alapból ilyenek a kutyák). Ha a kutya után érkezik a gyerek, akkor a kutya számára onnantól az új jövevény a legutolsó a falkában, s harcol a megszerzett helyéért, akár úgy is, hogy a gyereket megtámadja. Ez minden kutyára igaz, csak vannak, amelyeknél könnyebb az átnevelés, s vannak, amelyeknél egyenesen lehetetlen. Ez az oka annak is, amit az előttem válaszoló írt, hogy a 2 és 4 éves gyerkőcök mellett a 1,5 éves kutyus teljesen barátságos.

Ok, most látom, hogy nem olvastam végig, bocs.