Mit tennél, ha a párod féltékeny lenne a kutyádra?

Köszi a válaszokat. Azt hiszem, mindkettőnk részéről szükséges kompromisszumos megoldást keresni. Valahol megértem, hogy tényleg sok neki, mert néha még nekem is sok. :D Valahol meg azért azt is gondolom, ha nem ugyanúgy látjuk a dolgokat, akkor tényleg csak erőlködés. Hát nem tudom. Első körben azt hiszem, nyelek egy nagyon és alkalmazkodom. Aztán majd meglátjuk. Néha bevallom, a sok csalódás miatt már-már úgy érzem, nem is érdekel a párkapcsolat, csak a kutyák. :S Lakásom megvan, munkám van, igazából nem vagyok gazdag, de megvan mindenem. A párkapcsolat is kényelmes, legalábbis nekem. Persze jobb lenne egymás közelében, de mi akartuk így, mert menni egyelőre még nem akar egyikőnk se a másikhoz. Csak ez most egy nagyon nehéz helyzet és bármilyen durván hangzik, de az érzéseim meginogtak. :S Nekem a kutyáim szentek és sérthetetlenek, úgy tudnék értük ölni, mintha a gyerekeim lennének. És akkor a pasim ezt mondja. :S Egyébként igaza van az utolsónak, mert meg kellene találnom az egyensúlyt. De azok után, mennyi csalódás ért az életemben, valahogy képtelen vagyok egy férfi iránt olyan mély érzelmeket táplálni, mint a kutya iránt, mondom ezt úgy, hogy egészen másféle szeretetről van szó. Na mindegy. Alaposan átolvasgatom még párszor, amiket írtatok és megpróbálok kezdeni valamit a helyzettel a tanácsaitok alapján. Ma úgyis beszélünk este, akkor kiderül, mi van, abból, hogyan fogunk tudni beszélgetni. Ma már kicsit azért megenyhültem, tegnap nagyon ideges voltam emiatt. Bár így, hogy nem akar kutyákról hallani, nem tudom, miről fogunk beszélni és mit fogok tudni neki mondani. Ennyi keserű érzéssel a szívemben pedig nagyon nagy kétszínűség lenne neki azt mondani, hogy szeretem. Persze, szeretem, de hogy ezt a szót mikor mondom neki, az azért nem mindegy. És ha most ezt mondanám, az nem lenne korrekt azt hiszem, még akkor sem, ha pedig így érzem.

Köszön a kedves válaszokat, sokat segítettetek, hogy kicsit oldódjak. :)

Ma beszéltünk este telefonon. Hát, igen, most kivételesen ő beszélt az élete nagy nyűgjeiről, de így legalább megkímélt engem a kínos hallgatástól... Bár én meg elég rosszul éreztem magam, mikor megkérdezte, mi volt ma velem. Inkább nem mondtam el, csak annyit, hogy kutyáztam, de nem mondom el, mert nem akarom fárasztani. Így ő erre nem mondott semmit, mondta tovább a magáét. Csak azt nem tudom, ha majd olyan napja lesz, mikor nem történik vele semmi extra és nem tud mit mondani, akkor mi lesz? Vajon hallgatunk mind a ketten? :S Azt hiszem, az idő el fogja dönteni, nem is olyan soká, hogy mi lesz így velünk. Nekem a ma estém is a kutyákról szólt, nem is akármilyen kutyás este volt, így másról nem igazán tudtam volna megint mit mesélni, csak a kutyákról. :) Előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból, de már most érzem magamon, hogy hosszú távon nem fog működni, ha nem áradozhatok az eseményekről...

Köszönöm még egyszer a válaszaitokat. Arra jutottam, hogy egyelőre hagyom így a helyzetet, majd az idő kiforrja. Szerintem sem fogjuk egymást elviselni sokáig, ha az érdeklődésünk ennyire más. És mint ahogy az utolsó írta, a tenyésztés is érdekel. Most még csak két kutyám van, de ha egyszer tenyésztő leszek, akkor legalább három, ha nem négy lesz. Onnantól kezdve pedig ez csak még ilyenebb lesz. Ebbe pedig már végképp nem fog tudni elviselni engem egy olyan ember, akinek a kutyázás nem lételeme. :) Igen, lehet önző vagyok, de ha ez a kapcsolat a kutyaimádat miatt nem lesz működőképes, akkor azt hiszem, a szakítás miatti bánkódás csak átmeneti lesz... Döntöttem, önző módon, megszoksz vagy megszöksz elven. A kutyáim vannak itt velem minden nap, őt látom egy hónapban egyszer. Összeköltözni sem mostanában fogunk, egyelőre mindketten karriert építünk. Így már csak ezért is a kutyák a fontosabbak, mert a munka mellett nekem itt vannak ők is és senkiért nem fogom háttérbe helyezni őket. Bár ezt nem kérte tőlem és azt mondja, szereti a kutyáimat. De nem érzem őszintének ezt tőle, mintha csak azért mondaná, hogy a kedvemben járjon, nem pedig szívből. Innentől kezdve pedig nekem nem kérdés, kit, kiket válasszak. Meglátjuk, mi lesz a későbbiekben, de ha egyszer komolyan válaszút elé kerülök, vagy úgy látom, hogy ez komoly problémákat okozna a kapcsolatunkban, akkor tudom, mi lesz a válaszom. Ha csak közben valami véletlen folytán el nem kutyásodik ő is. Bár erre nem mernék mérget venni.