Miért ilyen "idegbeteg" a vizslám?
Van egy 1,5 éves kan vizslám, nincs ivartalanítva még. Hangsúlyozom, NEM én hoztam ide, annak ellenére, hogy apám is tudta mivel jár egy vizsla tartása, elhozták.
Suli és foci mellett kevés idő jut a sétáltatására, ők ugye egyáltalán nem foglalkoznak vele. Úgy tekintenek rá, hogy csak úgy van. Télen se engedik be, pedig vacog kint, azt mondják, majd "beleheli a házát".
Amikor van egy kis időm, kiviszem futni a mezőre, tanítom, de nem sokat ér. Sokszor volt már, hogy meglátott pár embert és nekik támadott, pedig üvöltök utána, de meg se hallja.
Nagyon kellemetlen, mikor jönnek rokonok, és ugat, mint egy hülye, pedig ott vagyunk mi is körülötte.
Pórázon egyáltalán nem tud menni, húz egyfolytába, pedig kiskora óta sétáltatom.
Lehet valami idegi betegsége?
Itt van pár hasznos tipp ami segíthet :)
meg ha vendégek jönnek nekik is mond h ne foglalkozzanak vele és ti se vegyetek róla tudomást, ne ordibáljatok ..
esetleg tehetnél rá pórázt amikor rokonok jönnek és egy finom rántással korrigálni tudod..de ez is csak akkor lehetséges ha le van mozgatva és nem túl nagy az energia szintje :) remélem segíthettem!:D
Szia, válaszolok a kérdésedre: lehet valami idegi betegsége,mindamellett, hogy biztos, hogy a tartásból adódóan szenved. Az fix.
A vizsla emberbarát kutya, nem bírja sem a hideget télen, sem az ember társaságának a hiányát, sem a mozgás hiányát, s amúgy okos kutyák, elkélne némi szellemi feladat.
Kapásból ivartalanítanám, kicsit megnyugodna, de amellett párhuzamban vagy adjátok tovább jó helyre, vagy pedig foglalkozz vele.
Biztosan boldogtalan, azért nem kötődik.
"Rám hallgat, én vagyok neki a falkavezér. Csak nem értem mit kéne még tennem, hogy hallgasson rám."
Te nem érzel ebben a két mondatodban némi ellentmondást? :D
"Amikor van egy kis időm, kiviszem futni a mezőre, tanítom, de nem sokat ér."
"de nem sokat ér.""
Ez a kulcsmondat. Ennek a kutyának az a baja, hogy bár te megteszed, ami tőled telik, qrvára nincs eleget foglalkozva vele. Gondolj bele, ha te 24/7 be lennél zárva a kertbe, és nagy ritkán VÉGRE történne valami: séta, új emberek, bármi, te hogy reagálnál?
...
Van egy bizonyos küszöb, amit ha átlép a kutya, üvölthetsz rá, verheted a segged a földhöz, TÉNYLEG meg sem hallja. (Ezt a küszöböt sokféleképp el lehet érni: van hogy egy nagy esemény vágja ki a biztosítékot a kutyánál, van hogy több kisebb hülyeség jön össze rosszul és a kutyák egyéniségtől és szituációtól függően másképp reagálják le: van olyan, aki lefagy, van olyan, aki agresszív lesz, van olyan, aki ugat, mint a félhülye.) A te kutyádnál ez a küszöb valahol a bányászbéka segge alatt helyezkedik el. Megfelelő foglalkozással, szoktatással meg lehet emelni annyira, hogy normálisan együtt lehessen élni vele.
Ez viszont két kérdést vet fel:
1. Ha nektek nincs időtök és pénzetek (gondolom a szüleid azt se szánnának rá) ilyen szinten foglalkozni a kutyával, érdemes lenne-e elajándékozni?
2. Ki a fenének kell egy élhetetlen, hisztis vizsla?
Az biztos, hogy többet egy percet sem foglalkozok a kutyával. Vicc amit a szüleim meg a testvérem csinálnak.
Nem érzik a súlyát a dolognak egyáltalán, ráadásul még engem oltogatnak, hogy "na a kutyád még ezt se tudja megcsinálni, akkor minek tanítod?"
Kutya kint fagyoskodik és nem engednék be a házba...
"Szeretem a kutyámat nagyon"
Dehogy szereted!
Ha szeretnéd, nem lenne megterhelés számodra a vele való foglalkozás, és nem lenne kérdés, hogy -13 fokban éjjel bent lesz. Mert megfázik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!