Mit tegyek hogy a kölyök kutyám jobban halgasson rám?

Jártok suliba,azt írod, akkor csak megmutatják, gyakoroljátok a behívás elsajátítását.

Amíg nem vagy képes elérni, hogy teljesen hallgasson rád, nincs póráz nélküliség, csak olyan helyen, ahol nem kerülhet bajba a kölyök.

Egy 6 hónapos kutya még kölyök. Gyakorlás, türelem kell hozzá.

Magyarországon jelenleg kötelező pórázon sétáltatni a kutyát, mindenféle tükör módszerek ellenére is.

Az egészséges kutyatartás úgy néz ki, hogy otthon a saját környezetében él velem a kutya, ha az utcára viszem, akkor pórázon van és ha aktív jó ösztönű, energikus kiskutyánk van, annak találunk sportot vagy kutyás közösséget, ahová rendszeresen elhordjuk, és ott kerül le a póráz, ott is megtanulja amit már otthon megtanítottunk neki, ill. ott is sajátít el tudományt.

Az utca NEM a kutyáké, még a mindenfelé szabadon lofráló "de az enyém barátságos" kutyáké sem. Az utcán közlekedünk, hogy eljussunk A-ból B-be. Ezzel kellene tisztába lenni a kutyatartóknak. Az urbánus kutyatartás nem jelentheti azt, hogy a városok utcáit szuper szangvinikus kiskutyákkal töltjük fel, arra nem figyelve, hogy nem minden embertársunknak van igény a kutyákra. Ezért nem róhatjuk meg őket (bár megérteni sosem fogom tudni magam sem).

Interneten, meg könyvből nem képezhetünk és taníthatunk 1 kutyát sem, mert minden kutya más és más.

A falkabaromságokat meg el kell felejteni, hiszen az etológia konferencián kimondták Korom Gábornál kompatibilisebbek, hogy az ember NEM falkavezére a kutyának.

Azt gondolom, hogy ezeknek a módszereknek itt a pont a végén.

Valóban lelkesebben teljesít egy éhes kutya, úgy nevezett appetitív állapotban, de egy szint után az már a fordított eredményt éri el. Pl. elmegy vadászni, vagy ingerlékenyebb lesz, nem tud valóban koncentrálni, mert nincs rá energiája (mivel nem eszik).

A kötődést a közös programok és a következetes élettel érjük el, ne pedig az agyonéheztetéssel.

Hiszen láttunk már undorító példákat csont soványra fogyott kutyákról, és olyanról is, akik maradandó károsodást szenvedtek. (Ezeket persze gy tükör könyv sem említi példaként, és még a tvben sem mutatják)

Sok platformon ment már erről a témáról vita, az 1-2 kutyás tükörsulisok vs. évtizedek óta eredményesen teljesítő verseny és szolgálati kiképzők között.

Természetesen az eredmények magukért beszéltek.

Amit tanácsolok:

Találj a kiskutyának sportot és közösséget, valamit, ami testhez álló, és a fölösleges energiáit kitombolja, használhatja az ösztöneit, és ha rendszeresen elhordod, beáll egy olyan ritmus, hogy nem az lesz a legfontosabb hogy az utcán idétlenkedjen, mert nem az lesz a "játszótere".