Eladjuk, vagy tartsuk meg és várjunk?

Kutyaiskola. Az egész családnak. Nem vicc, nektek kell megtanulni bánni vele, hogy ő is megtanulhassa tőletek, hogyan illeszkedhet be a családba.

Vállaltátok, nem? Akkor tessék megoldani a problémákat. Ha valamelyik családtagotok beteg lenne vagy mondjuk az egyik tesódnak lenne valamilyen tanulási nehézsége, rajta is túladnátok?

Eladni? Esetleg szerető gazdának ajándékozni ivartalanítva.

Amúgy egyáltalán hogy jött az ötlet, hogy egy foglalkozásigényes kutyát szerezzetek, amikor nincs rá időtök?

Ha foglalkozva lenne vele, akkor együtt lehet vele dolgozni. Talán kutyaiskolába kéne vinni és megnevelni, mert, ha megvered attól nem lesz jobb (meg hát nem is állattartóhoz méltó viselkedés).

DE akármilyen kutyátok lenne azzal is napi szinten kell foglalkozni, még a menhelyi keverékkel is, sétáltatni, nevelni, szocializálni (igen a kertes házban élő kutyát is).

Ha nektek erre nincs időtök, energiátok, akkor ne legyen kutyátok. Ajándékozzátok el, vagy csak egy jelképes összeget kérjetek érte, ha melléadjátok a felszerelését is.

Istenem...miért a beagle? Mert menő, az van a telepen mindenkinek, mert jajjdecuki.

KÖNYÖRGÖM NEM SZOBAKUTYA HANEM VADÁSZKUTYA !!!!!!!! Foglalkozást igényel, sokat, még annál is többet, ésszel kellett volna kutyát választani.

Eladni semmiképpen ne adjátok el, max odaajándékozni, valaki olyannak aki "érti a fajtát".

VAgy, elmehetnétek kutyasuliba, ott le is vezetitek a kutyát, és ti is tanultok kutyául.

De ennek is akkor van értelme, ha rendszeres, és mint írtad, nincs sok időtök.

Tulajdonképpen miért vettétek, ha már 2 hónap alatt feladjátok?

Vagy kutyasuli, vagy új gazdi. (Eladás csak akkor, ha törzskönyve is van, egyébként ajándékba).