Beagle-ről mi a véleményetek?

Ami a cicát illeti: ha a cica nem fél a kutyáktól, akkor egy kölyökkutyát könnyű vele összeszoktatni.

Helyigénye annyi, ahol kényelmesen tud aludni. :) Ellenben mozgásigénye sok van, mindennap legalább egy hosszabb séta, futás kell majd neki, ha kertes házban laktok. (Ha csak lakásban, akkor napi 3 séta).

Kissé makacsak, nehezen nevelhetőek, mivel vadászkutyák, így a behívást kell nagyon komolyan venni, ezt a legnehezebb megbízhatóan megtanítani nekik.

Osztom az előzőt :)

Vadász kutya, ezért a 'buta' videlkedés sokszor onnan idnul hogy nem mozog eleget.

Mindenki azt gondolná, hogy aranyos pici, legideálisabb családi kutya, pedig mozgás igénye elég nagy!

Én szomszédom Beagle-je folyton elszökik, folyton ugat.

Én nem ajánlom, de ha ez szíved vágya, és bizonyos vagy benne, hogy neked ez tetszik, akkor senki nem akadályoz meg benne.

LÉnyeg ami lényeg: sokat kell vele foglalkozni, akkor nem lesz hülye, és emellet sokat fárasztani! :)

szia!

Én első saját kutyának választottam beagle-t, aztán egy év múlva újra még egyet :) Minkettő kislány :)

Imádom őket, semmi pénzért nem adnám őket senkinek!

Nem jártak kutyasuliba, de nagyon sokat foglalkozunk velük.

Ami nagyon jellemző rájuk, hogy borzalmasan ragaszkodók. Ez lehet negatív és pozitív is egyben. Mivel ragaszkodók, ha nem foglalkozol velük eleget, akkor unalmukban rosszalkodnak :) De mivel van már egy kutyusod, szerintem nem lenne vele gond. Nálam inkább az a kérdés merült fel, hogy a mostani kutyus, hogy fogadná az új jövevényt, de ha a cicátokat nem bántja, akkor valszínűleg nagyon fog örülni egy társnak :)

Nagyon gyorsan tanulnak. Mint már mondtam nem voltak kutyasuliban, de tudják, hogy "ül", "marad", és akkor mennek a tányérukhoz enni, ha engedélyt kapnak rá, és a "nem"-re is minden esetben hallgatnak. Az viszont előfordul, hogy megmakacsolja magát, és ha szagot fog, akkor a se hall, se lát... de ez nem azt jelenti, hogy világgá menne, csak nem feltétlen jön vissza első parancsra.

Mi falun élünk, és egy átlagos méretű telkünk van, itt teljesen jól elférnek, sokat tudnak szaladgálni, és játszani, de ennek ellenére hetente egyszer elmegyünk egy hosszabb sétára is, ahol egy darabig pórázon, majd szabadon futkoshatnak. Minden aggodalom nélkül tudunk velük szabadon sétálni, mert még sosem fordult elő, hogy bármi után is elszaladtak volna, csak nagyon szeretnek szaglászni :)

Nálunk mindkét kutyus szereti a cicákat. Együtt alszanak velük :) Ez csak szoktatás kérdése, de egy kiskutya abszlút nem támadólag közelít egy cicához. Itt megint majd az lesz a kérdés, hogy a cica hogy viszonyul majd hozzá.

Ha tényleg sok időd van foglalkozni vele, akkor semmi akadálya, hogy egy ilyen kutyust válassz :) De ha nem jut rá időd minden nap, akkor csak a gondod lesz vele :/ Nem éppen az a fajta, akit kikötsz egy fához (mondjuk egyik kuyta sem érdemli ezt), és tök jól el van egymaga. Nagyon igényli a társaságot, az emberközelséget, ezért is olvashatod nagyon sok helyen, hogy kinti-benti tartásra ajánlják, illetve egy másik kutya mellé, mert nem szeret egyedül lenni.

Sok szerencsét!

Remek kutyák.

Bájosak.

Barátságosak.

Nagy a mozgásigényük.

Szerintem tökéletes családi kutyát lehet belőlük faragni, HA eleget foglalkozol velük.

Nekem egy harcias, nagyon domináns bull típusú terrier keverékem van, néha nagyon köcsög és verekedést provokál(na) ki. A beagle az egyetlen fajta, amivel SOHA nincs semmi problémája, akár kan, akár szuka, egyszerűen annyira jó természetű kutyák és rögtön nagy a barátság köztük.

A nagy mozgásigény meg remek tulajdonság, én imádok több órás sétákra menni meg túrázni, amiben a terrierem remek partner és ugyanúgy élvezné és igényelné egy beagle is.

Szóval ha te is ilyen vagy, akkor jó választás.

Ha otthon ücsörgő típus vagy és csak a kertbe raknád ki vagy fél óra sétára vinnéd, akkor válassz más fajtát.