Territoriális viselkedés visszaszorítása. Ötletek, tapasztalat?

Örökbefogadott kutya. Lakásban van, naponta kb. 3 órát sétálunk. Ivartalanított 2éves kan.

Valószínűleg jagd terrier és amstaff keveréke (nesze nekem, én beagle-t akartam :D).

Leszögezem, hogy nagyon sokat fejlődött a kutya mióta nálam van, minden más szempontból nagyon engedelmes.

Az a bajom, hogy nagyon territoriális, ha valaki bejön a szobába aki nem abban a szobában lakik, már ugat. Ilyen "mi a francnak jössz be" jellegű ugatás, nem túl kedves.

Átmentem a város másik végébe testvérem lakásába, kb. másodszor jártam ott úgy, hogy a kutya is velem volt. Aztán átjött testvérem párja is, erre a kutya meg konkrétan úgy viselkedett, mintha Ő lakna ott, ki akarta zavarni a lakásból, azt hittem nem jól látok.

Mindig rászólok ilyen esetekben és abba is hagyja, de bosszant, hogy egyáltalán elkezdi.

Ha pl. 1 hétig nem megyünk az egyik kutyafuttatóba, akkor az első dolga, hogy végighugyozza a kaput, de azzal is úgy siet, mintha az élete múlna rajta. És csak azután foglalkozik egyáltalán a többi kutyával.

Van egy amstaff barátnője, na azzal ha ásnak egy gödröt képesek összeveszni rajta...

Szóval mindig rászólok,abba is hagyja, de mintha kényszeres viselkedés lenne, mindig újrakezdi.

Megpróbálok mindig tök nyugodt maradni, de néha már nehezen megy.

Tehetek még valamit szerintetek vagy ez genetikailag kódolva van benne?