Hogyan tovább? Van még esély, hogy egyszer jó legyen?
Kertes ház vagy lakás? Mert ha kertes, én eljátszanám, hogy addig (akár egy hétig) nincs séta, amíg már a póráz hangjára bepörög. Mármint persze tennék is érte, hogy vegyen vissza: póráz kézben, ha hergelődik, vissza a helyére. Amikor lenyugszik, megint felveszem. Ha pörög, vissza. Százszor, ha kell. Amikor nyugodtabb, lehet eggyel továbblépni. És megint vissza, ha kell. A cél az lenne, hogy eleve nyugodtabb állapotban induljatok el, ha már felhúzta magát egy corso, nem csodálom, hogy meg sem érzi azt a kis fojtogatást :-S
Ezen túl persze JÓ kutyasuli mindenképp, egy ilyen kaliberű kutyával tényleg meg kell tanulni bánni.
"póráz kézben, ha hergelődik, vissza a helyére."
Ez jó módszer, de talán másképp is lehet, ami gyorsabb.
Mert minél tovább nincs sétáltatva, annál inkább szét fogja vetni az energia, úgyhogy nem valami praktikus 1 hétig várni.
Én inkább úgy csinálnám, póráz a kézbe, ha bepörög, megállok, esetleg fegyelmezem, de nem lépek vissza. (mármint a folyamatban).
Ha lenyugszik, tovább megyek, pl kinyitom a kaput. Ha izgatott lesz, ismét leállok, de nem megyek vissza, csak azon a ponton megállok, fegyelmezem, megvárom, míg lenyugszik, és akkor elindulok.
És minden egyes alkalommal, mikor izgatottá kezd válni, azonnal leállítom.
Nekem ugyanezt csinálta a kutyám, csak ő 16 kilós.
El tudom képzelni, mennyire eleged van.
Én külön sétáltatnám őket addig, amíg a 3 éves meg nem tanul normálisan sétálni.
Nekem csak egy dolog vált be:
Addig nem tettem egy lépést se tovább, amíg le nem nyugodott.
Nagyon lassan haladtunk az első pár napban, az összes családtag hülyének nézett, hogy minek ácsorgok a kutyával, most meg már "jaj, milyen gyönyörűen megtanult sétálni"....
Amint megfeszült a póráz, lecövekeltem. Ha lazított, akkor se mentem tovább, hanem behívtam láb mellé és ha megmaradt ott, akkor indultunk tovább. Persze utána rögtön kilőtt megint előre és húzott, na akkor megint ugyanez. 20 perces sétatáv így 40 percig tartott,de elég hamar felfogta a kutya, hogy mi van. A rángatásról kb. 2 nap alatt leszokott, a láb melletti laza pórázos séta meg pár hétig, de már az első héten is hatalmas volt a haladás, a láb mellett maradást tanulta nehezebben.
Ha kutyát látott, egyrészt nagyobb ívben kerültük, másrészt rövidebb pórázra fogtam (nem feszült a póráz!) így nem tudott olyan messzire kiugrani. Amint ugrott, visszarántás és "NEM".
Az be szokott jönni, hogy nagy ívben kerülöd a másik kutyát, te pedig a két kutya között helyezkedsz el.
Ha barátságos, akkor meg addig ne engedd oda más kutyához, vagy mást ne engedj hozzá, amíg hisztizik. Amint lenyugszik, mehettek, ha újra felpörög, megint kivárod, amíg lenyugszik.
Van alkalma más kutyákkal összejárni?
Én minden másnap elvittem a kutyámat egy futtatóba ahol elég normális kutyákkal lehet és ez nagyon lenyugtatta, még akkor is, ha csak szaglásztak és nem is játszottak :)
Ha már a tiéd megtanult normálisabban sétálni, akkor meg lehet vele többet menni, reggel és este is 1-1 órát (vagy többet, ha sikerül), hidd el, sokat fog számítani.
Itt falkavezérségi probléma van, nem? Lehet ilyesmi gyakorlatokat is bele kellene venni a napirendben. Itt vannak ilyen tippek: [link] Nálam a visszafordulás segített a kutyánál, amikor húzott nagyon. Kutyafuttató irányába majd megkattant, hogy mihamarabb odaérjünk, így az az út eltartott vagy egy fél órát is, pedig 10percre van tőlünk. A futtatóba se mentünk be mindig rögtön. Csomószor elsétáltunk előtte.
A másik a rántás... Cerberosban mondták, hogy egymás után rántsd meg hirtelen többször a pórázt, hogy a kutya észre vegye, hogy te ott vagy a másik végén a póráznak. Persze ez egy corso-nál nehézkesebb, bele kell adni apait anyait. De a lényeg a hirtelenségben, s az egymásutáni rántásban van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!