Sokkal nehezebb 2 kutyával mint 1-el?

Attól függ. Ha a tacsid jólnevelt, szót fogad, akkor egy csomó jó dolgot el fog tanulni tőle az új kutya. De ez fordítva is igaz.

Tehát csak akkor érdemes második kutyát hozni, ha a tacsid rendben van (pl. behívható, tiltható dolgokról stb.)

Persze a két kutya több pénzt, több foglalkozást igényel, külön-külön is érdemes foglalkozni velük.

Nekem az 1. kutyám jól nevelt, boldog ha végrehjthat egy gyakorlatot. A második neveletlen, nem találjuk mivel lehetne motiválni.

Ennek ellenére nem tudom, hogy több munka-e. Ha a domináns kuttynak valamit tanítunk, akkor "elmagyarázza" a haverjának (Az autóba szálláshoz pl. egyszerűen beterelte mint egy puli).

A játékot elintézik egymás között, ezzel kevesebbet kell foglalkozni, azonban a butaságokat is eltanulják egymástól.

A 2. kutyának mi nehezen tudtuk megmagyarázni, hogy mi vagyunk a főnök, nem a másik kutya. Oktató segítségével is több hónap volt, és 5 év után sem tökéletes.

Röviden: Két kutya egészen más, mint egy.

Ha egy kutyád van annak te vagy a Minden, a Gazda, a Főnők, a Haver.

Ha két kutyád van, akkor közöttük is van erős kötelék (egymással többet vannak, mint veled), ezért te "csak" a Főnök és a Gazda leszel

Az a kutyáktól is függ :) Az ideiglenesem helyett például inkább bevállaltam volna három másikat :D Meglepően hiperaktív volt, vércuki, ugyanakkor pontosan tudta, hogy erőlködés nélkül is sokkal gyorsabb nálam, és bármilyen büntetés elől el tud lógni, úgyhogy egyszerűen az arcomba röhögött. Vért izzadtam a fegyelmezésével, bár nagyrészt azért, mert nagyon nem illettünk össze. Gazdinál ott van fél éve, és még mindig nem hívott fel sírva, hogy ő imádja, de nem bírja tovább, úgyhogy valószínűleg tényleg kompatibilitási problémák lehettek :D Okosan kell megválasztani a kutyát, és akkor nem gáz.

Meg persze a kutyák mozgásigénye sem mindegy, hogy tudsz-e közös programokat csinálni nekik. Ha nem, akkor sokkal több idő a két kutya, én pl. eddig elvoltam azzal, hogy kivittem sétálni mindkettőt, az öreget szélnek eresztettem pockot ásni, a kicsivel meg labdáztam, de most kitaláltam, hogy megfuttatom mindkettőnket rollerrel, az viszont az öregnek már sok, úgyhogy valószínűleg külön fogom vinni őket.

Alapvetően amúgy ha az egyik kutya már jól nevelt, akkor a mindennapi élet nem lényegesen nehezebb két kutyával, hiszen tulajdonképpen csak az újra kell igazán odafigyelni.

Attól függ. Ami szerintem a legfontosabb, hogy hasonló mozgásigényű kutyát válassz, mint az első. Pl. ha a mostani kutyáddal nem jársz biciklizni, de következőnek kifogsz valami hatalmas mozgásigényűt, akkor külön kell őket vinned, ami sokkal több idő/ macerásabb stb.

Persze mindent meg lehet oldani. Én az utóbbi hetekben éreztem azt, hogy bár imádom a 3. kutyámat, ha most kéne döntenem, nem vállalnám be megint. Aztán kitaláltam dolgokat, együtt futtatom őket, de a 3-ból egyik kutyámmal, aki nagyon-nagyon energikus, súlyokat is húzatok, így ő jól kifárad. 2x-3x megállok vele pihenni, addig a másik 2-vel labdázok, gyakorlok, így mindenki boldog. De ennek ellenére is néha lelkiismeretfurdalásom van, hogy nem jut elég idő rájuk külön-külön. 2-nél még nem éreztem ezt.