Mit lehetne tenni? A többi lent.

A kutyaharapást mindenképpen kezelni kell, mivel többnyire a sebbe szennyeződés is kerül.

Ha a seb gyengén vérzett, az jó, mivel a vér így kimossa a sebet. Ha viszont a vérzés erős akkor sebpólyát kell alkalmazni. (Mondjuk valószínűleg már eltelt egy kis idő a harapás óta, tehát nem vérezhet annyira.)

Eléggé sok érv szól amellett, hogy a kötözést mindig bízzuk állatorvosra, mert a vérkeringés elszorításával nagyobb kárt okozhatunk, mint hasznot. Meg ugye a kutya azonnal neki áll letépni magáról a kötést, tehát olyan felszerelés kell hozzá. (Pl. folyékony ragtapasz) Az állatorvos általában az első kötözés alkalmával meg is mutatja a gazdának, hogyan kell szakszerűen bekötni a sebet.

Nem látom a kutyust, hogy mégis mennyire is súlyos az a seb, de ha úgy érzed, inkább hívd ki az állatorvost, nehogy a seb elfertőződjön stb.

Ha viszont az állatorvost nem hívjátok ki, és a seb nem vérzik, nem gennyes, akkor inkább ne kössétek be, nehogy csak még nagyobb gondot okozzatok vele. Ha a sebbel nincs semmi probléma, akkor elkezd majd szépen begyógyulni (Addig is a kutya ne nagyon kerüljön nagyon sáros, piszkos helyre!) ha viszont valami baj lesz, akkor az meg fog látszódni például gennyes seb formájában.

Mekkora egyébként a sérülés a lábán?

Harapott sebet nem kötözünk és nem is varrunk össze.

(csak igen ritka esetekben)

Ha már egy hét eltelt, akkor már nem kell vele semmit tenned, csak ha elfertőződött, vagy tályog alakult ki.

Sajnos nem nagyon tudják - úgy látom lerendezni ezt a rangsor vitát....

Rá kéne beszélni a nénit, hogy találjon nekik gazdát.

Nem kötelező mindenkinek kutyát tartani.

Ha állatorvosra sem telik, képzelem, mit esznek. Vizeskenyér a napi menü.

A tacskó, mivel erősebb, dominánsabb, cseszteti és megveri a fiatalabbat, aki - látszik a sérülései súlyosságából - nem védi meg magát. A tacskó önfejű, makacs fajta, ki is használja ezt a helyzetet.

Ennek soha nem lesz vége. A két kan kutya nem tudja rendezni a sorrendet maguk között. Ha a beagle eléri az 1-másfél éves kort, a verekedések még durvábbak lesznek.

Érdemes lenne neki új gazdit keresni, pláne, ha még állatorvosra sincs pénz. Inkább legyen 1 kutya, de akkor az hébe-hóba kapjon húsmaradékot is, ne csak kenyeret meg tésztát...

A sebről: ha elindult már a gyógyulási folyamat, akkor nem kell vele semmit tenni.

Ha még mindig nem hegedt be a seb, akkor minden nap Betadine-al be kell kenni. Finoman, óvatosan, a sebszélektől KIFELÉ, hogy a baktériumok ne kerüljenek bele az éppen hegedő sebbe.

Ha viszont nagyon nyílt, csúnya, esetleg, gennyesedik vagy tályogosodik, akkor azt muszáj látnia állatorvosnak. Ki kell tisztítani, lehet, hogy még varrni is.

Szerintem ne érdekeljen a barátnőd véleménye, te se járkálsz egy ellátatlan, súlyos sérüléssel az utcán. Azért az két és fél centi iszonyú nagy sérülés, durva bunyó lehetett.

És ha ráadásul nem lép rá, valami súlyosabb gond is lehet ott, pl. sérült ízületi képlet, csonthártya, ilyesmi. A röntgen szót már meg se merem említeni...

A tacskó azért harap, azért dominánskodik, mert nem megfelelően van nevelve, azt hiszi, ő a főnök. Nyilván a dédik nincsenek tisztában a kutyatartás nevelési részérével.

Nem az altatás a megoldás, mert nem a kutya a hibás, hanem a gazdája (az más kérdés, hogy egy dédi korú embernek mi róható fel...).

Új gazdit kell neki keresni, aki ért a tacskókhoz, és tudja, hogyan lehet megfelelően kezelni egy domináns kutyát (tehát vállalja a szocializációját, és valószínűleg az ivartalanítását is).

Ha van egy szikrányi lehetőséged, a beagle-t mutasd meg állatorvosnak kérlek. Ne hagyd szenvedni, nyilván fájdalmai vannak!