Pitbullt meg lehet úgy nevelni hogy ha sétáltatom semmi baja ne legyen a többi kutyával?

Alapvetően semmivel nem másabb, mint egy yorki, vagy golden, vagy egy tacskó. MINDEN kutyát nevelni kell, szocializálni, tanítani, fárasztani.

Egyik fajta se születik gyilkológépnek, kizárólag a gazdán múlik, hogy mi lesz a cuki kölyökből.

Egy kutyás ismerősöm jegyezte meg egyszer - aki már nagyon rég foglalkozik kutyákkal és jelenleg egy harcra nevelt, mentett pitje van -,hogy olyan, hogy harci kutya nincs csak harcoltatott kutya!

Egyik kutya sem akar harcolni de bármelyikből lehet eszelős fenevadat kanyarítani.

Mindegyik kutyának megvan a maga vérmérséklete, ingerküszöbe, saját fajtajellemzője.

De ez csak akkor megy el szélsőséges irányba ha a gazda felelőtlen vagy hozzá nem értő személy.

Ezért nem csak pitbullt de úgy alapból mindenféle nagyméretű vagy őrző-védő kutyát csak olyan ember tartson, aki kellően határozott és erőteljes fellépésű, következetes, felelősségtudatos jellem.

A friss kutya tulajdonos első dolga legyen, hogy a kiszemelt fajtáról, minden lehetséges infot megszerez tehát, vérmérséklet, dominancia, mozgás igény, jellemzőbb betegségei, táplálkozás, élettartam, jellemző viselkedése, ápolása stb.

Utána nem árt megnézni, mik az alapok, amit a kutyusnak meg kell tanulnia és mikor lehet elkezdeni megtanítani egy adott dologra és legfőképp hogyan!

Nem árt ha a leendő gazdi első útja a legközelebbi kutyaiskolába vezet.

Nincs ingyen de minden állat vagy hobbi pénzbe kerül és még mindig jobb, mint utána elnézést kérni....

Szóval a pitbull is - megfelelő kezekben - lehet teljesen normális családi kutya, aki nem okoz gondot sem a gazdájának sem a környezetének.

Amint megkapta az oltásait nem árt minél többet emberek és más állatok közé vinni, hogy megszokja őket, a társaságot, mások közelségét, megismerje más kutyák viselkedését és megtanulja a társasági szabályokat. Ilyenkor kell figyelni a viselkedését. Ha indokolatlanul agresszív akkor a megfelelő módon leállítani.

A dominancia témát időben még kölyökkorban le kell rendezni és tudnia kell, hol a helye a családnak nevezett falkában.

Szerintem nyugodtan hagyd, hogy idegenek is megsimogassák, hadd szokja az embereket, az érintéseket, a társaságot természetesnek kell vennie, hogy körülötte zajlik az élet. Ez semmit sem fog elvenni az őrző-védő hajlamból otthon automatice védeni fogja a saját határait.

A szomszédomban is van egy pitbull. Egy szép nagy, barátságos nagy "gyerek". Mindenkit lelkesen fogad, és ugrál mindenkire örömében de a gazdái sajna nem értenek hozzá és habár barátságosnak nevelik már most sem hallgat rájuk, és nem bírnak vele, nem bírják fizikailag kontrollálni, megfogni mert olyan erős.

Kérdés meddig marad ilyen bájos, barátságos később vajon, mennyi gondja lesz vele a gazdájának?

Másik oldalról nézve meg az ismerősöm pitje, akit viadalokra képeztek, harcoltattak majd állatvédők elkoboztak ők meg befogadták, ma már egy jól szocializált, társaságba vihető, barátságos kutya igaz rengeteg munka, verejték és szakemberre kiadott pénz van benne de látható, hogy lehet őket nevelni.

Egyszóval nem az a baj, hogy egy kutya pitbull-ból van hanem sokszor az őket tartó emberek jelentik a leggyengébb láncszemet!

5-ös ragyogóan leírta a lényeget!

Még annyit hozzátennék, hogy ezeknél a kutyáknál sokszor nem az a probléma, hogy az emberekkel hogy viselkednek, mivel többnyire nagyon is embercentrikusak.

Az én szememben az az igazi, aki a kutyákkal tud viselkedni!