9 hónapos labradorom megtanulta, hogy ül, fekszik stb. de ha valaki más is van ott nem hajlandó megcsinálni vagy nagyon sokára. Mit tegyek, hogy ez ne így legyen?

Első és legfontosabb alapszabály: parancsot CSAK AKKOR adunk ki a kutyának, ha tudjuk, h végrehajtja elsőre vagy végre tudjuk vele hajtatni.

Parancsot nem adunk ki többször és nem ismételgetünk, mert azzal csak azt erősíted a kutyában, h nem kell elsőre végrehajtani.

Jelen szituációban nem tudod elég érdekessé tenni magad számára. Nem elég motiváló számára a kaja, a simi, a labda, te, hogy ne a többiekre figyeljen.

Ha többen ott vannak, először hagyd hadd játssza ki magát velük, majd pórázra és engedelmes gyakorlatok. Ha nem ül le a parancs elhangzása után, már tolod is le a fenekét. Ha ráhagyod, h nem kell koncentrálni rá(d), csak amikor neki kedve van, akkor abban a pillanatban elvesztetted az irányítást.

A gyakorlós részek ne legyen hosszúak. Az előtt fejezzétek be, amíg rád figyel. Ha 5 perc, akkor 5 perc. De annak nincs értelme, h nem koncentrál a kutya, te meg megfeszülsz és csak az ellenkezőjét éred el mint ami a célod.

Kutyát nevelni nem olyan nehéz, csak alap dolgokat BE KELL TARTANI - anélkül nem megy.

A 9 és a 30 hónapos kor között nagyon sok idő telik el, és egy kölyöktől is el LEHET várni, hogy megcsinálja. Az emberek itt rontják el a kutyanevelést. Kölyökként ráhagyják - mondván "jaj hát még gyerek" -, aztán meg csodálkoznak, h a felnőtt kutyájuk sem engedelmeskedik.

De ha a kedves kérdező meg akarja várni a 2,5 éves kort, hát hajrá. Én biztos megkövetelném a 9 hónapos kutyámtól h amíg én akarom addig teljes odaadással rám figyeljen (az időt természetesen a kutya korához igazítom: egy jól képzett, tapasztalt felnőtt kutyától akár órákat is, egy kölyöktől perceket) - ahogy a 3 hónapos kutyámtól is elvárom, és végrehajtatom vele - ill. ő végrehajtja... :oP