Mi a teendő ilyen helyzetben?

Ma, amikor hazafelé mentem, a 14. és 16. kerületet egymástól elválasztó vasúton keresztül, a felüljáró alatt, egyszer csak megjelenik előttem 1 rottweiler és 1 bernáthegyi. Egy utcányira laknak tőlünk, ahogy én észrevettem, egy parkolót őrizetnek velük. Egyedül voltam, és bevallom őszintén, bár nem vagyok félős, és szeretem a kutyákat, de komolyan megijedtem egy pillanatra, amikor láttma, hogy felém jönnek póráz és szájkosár nélkül. Aztán megjelent a gazdájuk is, de nem foglalkozott azzal, hoyg ott vagyok, csak jöttek tovább felém. Szépen megfordultam, és nyugodtan, lassan elindultam visszafelé. Láttak, de nem támadtak nekem, de ez szerintem akkor is felelőtlenség. Honnan tudja, hogy hogy a kutyák senkit nem bántanak, őrző-védő szolgálatot látnak el, emberre is élesek lehetnek. Nekem semmi bajom a kutyákkal, nekem is van egy blökim, de ezt nem tartom helyesnek. Legalább várt volna a gazdi addig, amíg nem érnek ki arra a kietlen részre, ami a síneket veszi körül, nem volt az messze. Most komolyan, ki nem ijedne meg, ha egyedül van egy felüljáró alatt, 300 méteres körzetben senki, csak a 90 kilós bernáthegyi, amelyik ott ugat fenyegetően, meg az 50 kilós rottweiler, amelyik folyton rohangál az ember felé, kerülgeti?! Mit kell tenni ilyenkor? Szerintetek elérnék valamit azzal, hogy szolók a gazdának, hogy vegye őket pórázra, vagy nem érdekelné?...volt már erre példa. Van ott egy telephely is, ahol egy keverék kutya az őrző-védő, és folyton nyitva az ajtó, ki-be járkál, és nem foglalkoznak ezzel. Ez normális dolog? Ebből állna a felelősségteljes kutyatartás? Mivan, ha egyszer a kutya megharap valakit, persze, nyilván elaltatják, mert "megveszett", pedig nem, csak egy őrkutya nem igazán idegenbarát, és igazából nem is a kutya a hibás, sokkal inkább a gazda, aki megkockáztatja az őrkutyát szabadon sétáltatni emberlakta területen, ahol egyébként buszmegálló van, szóval még csak nem is egy elhagyatott, félreeső hely.