Lelőtték a kutyámat! Teljesen ki vagyok készülve idegileg és fogalmam sincs, hogy ilyenkor mit tehetek vagy kihez tudok fordulni?

Próbálok normálisan fogalmazni, de annyira ki vagyok borulva, hogy kérlek, nézzétek el nekem, ha esetleg nem sikerül.

Szóval meló után hazaértem, fogtam a kutyákat és indultunk is a szokásos esti sétára. Kint voltunk a közeli kis erdőben, ahogy mindig, és pont ugyanarra sétáltunk, amerre máskor is szoktunk, immár 2 éve.

Mivel mindhárom kutya behívható, ezért a fák közé érve elengedtem őket pórázról, szépen jöttek mellettem, néha megálltak szaglászni, elvégezni a dolgukat. Kópé és Lurkó nem is távolodott el tőlem, de Pajtás kissé jobban előreszaladt az ösvényen. Nem csinált semmi rosszat, csak nézelődött és szimatolt a bokrok között, amikor egyszer csak hallottam a lövést, és láttam, hogy Pajtás egyszerűen összecsuklik!! Elkezdtem kiabálni, ordítani, hogy ne lőjenek, ne lőjenek, az ott az én kutyám, ne lőjenek, és közben rohantam Pajtáshoz. Már nem lélegzett, azonnal szörnyethalt, de akkor még fel se fogtam és próbáltam a sálammal elkötni szegénykémet a lőtt sebet, amiből vérzett. Több lövés nem dördült el, de nem is láttam senkit, se egy vadászt, se senkit, senki nem jött oda hozzánk, hogy mi van, én meg csak bőgtem és vinnyogtam a kutyám mellett, a sokk miatt azt se tudtam, mit csináljak, csak térdeltem a földön és szorítottam magamhoz Pajtást. Mondogattam neki, hogy nem lesz baj, nem lesz semmi baj, pedig szegénykém akkor már nem is élt... Senkit se láttam a közelben és nem is indultam az illető keresésére, féltem, nehogy én is kapjak egy golyót meg hát ott volt velem még 2 kutya, és Pajtás teste, csak arra tudtam gondolni, hogy minél előbb kivigyem innen őket és valahogy el tudjunk menekülni az erdőből épségben. De nagyon ki voltam bukva, nem is igazán tudtam gondolkodni, teljesen bepánikoltam. Annyira összeszedtem magam egy kicsit, hogy valahogy felnyaláboljam Pajtást és nagy nehezen hazacipeljem. Lurkó meg Kópé jól vannak, szerencsére nekik nem esett bajuk, de ők is meg vannak ijedve.

Nem tudom, hogy ki tette ezt, nem láttam senkit és semmit, de meghalt a kutyám és felelősségre akarom vonni az illetőt!!! Nincs más bizonyítékom, mint a szavam, tudom, hogy ennyi erővel akár én is tehettem volna, hiszen se szemtanúm nincs, se semmi, de nem hagyhatom annyiban a dolgot! Tudni akarom, hogy ki a felelős Pajtás haláláért! Nem tudok bizonyítani semmit, és elismerem, hogy valamilyen szinten én is hibás lehetek, hiszen már sötétedett odakint, azt is elismerem, hogy rossz fényviszonyok voltak, és hogy a félhomályban nem lehetett egyértelműen látni, hogy kutyákkal vagyok, de akkor se hiszem, hogy szabadna csak úgy vaktában rálőni valamire, ami mozog.

Kihez fordulhatnék? Vagy egyáltalán mit tehetnék? Rendőrség? Állatvédők? Valamelyik vadásztársaság? Kit keressek? Kimondhatatlan veszteség ért és nem nyugszom, míg meg nem tudom, hogy ki teher erről!