Mi a kedvenc kutyafajtatok, es miert azt ajanljatok?

A plüss. Ajánlom mert: könnyen tisztítható, egyszeri beruházást igényel és szinte semmi gondoskodást.

bichon

Kedvencem a roti és pont nem ajánlom szinte senkinek sem!

A kedvenc fajtám az ausztrál juhászkutya, de nem szoktam ajánlani, mert egy olyan elhivatottságot, fajtaszerelmet és aktív életmódot igénylő kutyafajta, ami az emberek java része mellé nem való. Sem napi 8 órát a panelban való ücsörgésre, sem időseknek egy kis tutujgatásra(és itt ki is merülne a kutyával való foglalkozás), sem kisgyerekes családnak, ahol a nagy általános pörgés mellett jó, ha a gyerekekre jut elég idő (tudom, mert a mi családunkban is van ilyen) de kerti dísznek sem való, lustálkodó életmódú gazda mellé. Azon kívül, hogy hihetetlenül intelligensek, néha tényleg vannak olyan vad dolgaik, hogy én is csak lesek és komolyan mondom, csak a fajta iránti csodálatom és szerelmem az sokszor, amik miatt elsiklok az ilyen dolgok felett, vagy betudom annak, hogy ,,nem egy egyszerű eset". Alapból a játékstílusukat sem tolerálja a legtöbb kutya, az enyém, bár kölyök még, most kezdi felvenni a fajtára jellemző ezen tulajdonságokat is, pl hogy lendületből nekirohan a másik kutyának, vagy épp az orra előtt, szinte belemászva a másik szájába ugrabugrál, séta közben az öreg kutyám felett (!) átugrat, stb, ezt azért elég nehezen viselik sokan. Engem elfogad falkavezérnek, tisztel, de pimasz, pofátlan az idős kutyáimmal, mindig feszegeti náluk a határait, a bosszantásuknak éppen csak addig a fokáig megy el, amikor az adott öregem még nem támad, de már eléggé tudja idegesíteni. Pl a legidősebb kutyám elég magának való típus, nem állhatja, ha a személyes terébe beférkőznek, ehhez képest a kis bolondgyerek feszt körülötte lebzsel, képennyalja, belemászik a szájába szinte, az öreg meg csak morog magának. A másik idős kutyámmal ugyanez, ő ugyan a kajáját tőlünk nem félti, ki is vehetem a szájából akár, a kis szőrös pattogó labdát viszont egyszer-kétszer már megrázta, mikor túl közel mert menni hozzá evés közben. Az esetek jelentős részében ezért törekszem elkülöníteni őket, bár megesik, hogy mire az öreget megetetem, addig a kicsi eltolja az orrával a kaput és mire odaérek már csak azt látom, hogy megint a kajázó kutyám mögött áll, biztos távolban ahhoz, hogy ne törhessen ki balhé, de azért amennyire csak lehet, közel. Egy biztos, kell hozzájuk egy stabil idegrendszer és bizony, egy jó adag humorérzék és aktivitás, különben lőttek a dolognak. Véleményem szerint a világ legsokoldalúbb, legintelligensebb, legpörgősebb és -bár ez relatív- leggyönyörűbb kutyái és soha nem tudnék már és nem is akarnék aussie nélkül élni, de a kérdésre ismételten válaszolva, mind a kutya, mind az érdeklődő utca embere érdekében nem szoktam a fajtát ajánlgatni, akinek ilyen kutya kell, pontosan tudja, miért van rá szüksége, aki pedig csak a mutatós, szép küllemű kutyát látja benne, annak nem is való.

Kedvenceim a menhelyi bull típusú keverékek, és azért ajánlom őket, mert elég sok dologra megtaníthatnak a kutyázás terén. :D persze csak elhivatottaknak. :)

Kedvencem a dobermann, viszont nem sok embernek merném ajánlani.

én is menhelyire "szavazok", ahogyan már többen felhozták előttem. Iszonyat hálásak tudnak lenni, nemkevésbé szerethetőek.