Vajon miért kaparhat a kutyám?

Naponta kétszer visszük sétálni, bár most a borús, esős, hideg időben nem szívesen megy ki, sokszor még el se végzi a dolgát és fut haza mert zavarja a vizes járda, ilyenkor sokszor az udvarra szoktuk letenni, hogy ott végezze a dolgát. Viszont föl sem akar menni, mert a lábát meg szoktuk törölni ronggyal vagy ha nagyon koszos, meg is mossuk, és azt nem szereti, ezért esős időben az udvar után nehezen jön föl, sokat kell könyörögni neki, meg amúgy is elég nehéz eset...

öklendezni néha szokott ha sokat eszik, van, hogy ki is hányja a kaját. Házi kosztot kap, a leveshúsokat szereti a legjobban. Általában vasárnap már ott áll a tányér előtt, mikor jó illatokat érez, de van olyan nap, mikor ki se jön, vagy beleszagol a tányérjába és nem eszik, mert nem felel meg neki a kaja... Ilyenkor sajnos másnap sárga savat hány, mert feltelik a gyomorsav, de ez azért ritka.

ha wécéznie kell, akkor a bejártai ajtó előtt áll és ott ugat...

már bocsánat, de miért ne adjunk házi kosztot neki? csak azt hajlandó megenni, a kutyatápot (száraztáp) egyenesen utálja, rá se néz, akkor minek erőltessük? a konzervet még megeszi, azt kap azért néha, de nem mindig, nehogy unalmas legyen. Nem akarok okoskodni, de nálunk az állatorvos meg sokan mások is a házi koszt mellett érvelnek, meg arról jobbakat olvastam, hogy a vegyes, változatos étrend (pl. pörkölt, leveshús, szalonna, stb..) jobb, mint ha csak tápot kapna...