Egy kutyát milyen mértékben egészséges szeretni véleményetek szerint?

Nekem kutyám úgy, hogy csak én gondoskodtam róla nem volt, mielőtt befogadtam a jelenlegit.

Az első hónapokban túlzásokba estem és bizony volt, hogy idegeneknek meséltem éveken át a kutyáról vagy fűnek-fának sírtam, ha baj volt a kutyával, nem számított ismerős e vagy nem. Mivel nem volt pénzem, nem vásároltam fel neki a fél világot, de magában a viselkedésemben is volt a kutya felé néhány olyan részlet, amikor az emberek mellettem érdekesen néztek vagy szomszédok kerültek három kilóméteres körzetben, mert hibbantnak néztek.

Plusz a Facebookomra naponta tettemn fel új képeket róla.

Ennek egyszerű oka az újdonság és az, hogy nem tudtam, jó gazdája vagyok e, jól teszem e a dolgokat. Így a teljes életemmé vált. De a hónapokkal elmúltak az aggályaim, a félelmeim, minden, szépen lazítottam fokozatosan. És nem érzem magam rossz gazdinak, néha azért fogom a fejem, hogy "Jaj, tényleg úgy viselkedtem akkor? Tényleg olyan drámai voltam?" :D

Most egyszerűen szeretem, törődök vele, ha kérdeznek róla reagálok, de már hónapok óta nem tettem ki róla képet Facebookra és magamtól nem kezdek el ömlengeni a kutyámról és ha a kutyával vagyok normálisan viselkedek vele, úgy, ahogy más kutyagazdi is teszi.

Van egy ismerősöm, ő befogadott még évekkel ezelőtt egy kölyökkutyát és hazavitte a családnak. A családdal közösen gondozzák.

Mégis úgy adja elő az ismerősöm, mintha minden dolog csak az ő érdeme lenne. plusz, állandóan a kutyáról beszél, bőg, ha a kutya fintorog egyet, mert akkor biztos valami tragédia van.

Elmegyünk külföldre és húszezer forint értékben vesz a kutyájának ajándékot.

Karácsonyra telepaskolja a fa alatt a helyet a kutyának ajándékokkal.

Ez idáig nem zavar, a szíve joga... Viszont van, hogy elmegyünk külföldre vagy csak más városbva és pl lent van egy lány a kutyájával és az ismerősöm elkezdi nekem szídni a lányt. Ha valaki egyszer a kutyájára nem figyel, mindig elkezdi ragozni, hogy ki miért rossz gazdi, bezzeg az ő kutyája.

Nos, az ő kutyája ott van a lakásban nem csak az ő felügyelete alatt, mégsem tudja mi az az "Ül!" "Marad!" "Hozzám!", stb., nem lehet más kutyákkal összeengedni, emellett emberekkel is agresszív.

Jó, de ez csak a jelleme, minden ember más így minden kutya is ő félénkebb, nehéz sorsa volt blablabla... - védekezik. És ő amúgy is rengeteget törődik vele és sosem hagyná másra, ez az ő felelősége.

Igen - állandóan külföldön lóg vagy utazik, volt többször, hogy fél évig nem is látta a kutyáját és, ha egyedül élne, akkor azt a kutyát nem vinnék le napi 4-szer, szerintem munka után hazaesve lerohanna vele egyszer és csókolom.

Nem azt mondom, hogy most akkor ne is menjen el erre-arra csak ne mondjon olyanokat, hogy ő mennyit törődik a kutyájával és hogy mennyit köszönhet neki a kutya.

Egy kutyát nem csak dicsőíteni kell szavakban, rajta ábrándozni ha nem vagyunk vele és szídni más gazdékat, hogy "Bezzeg én miennyire szeretem a kutyámat" és húszezer értékben agyonvásárolni magunkat a kutyának. Hanem úgy kell szeretni hogy vele lenni, amikor tudunk, szeretni, gondozni, nevelni, szeretgetni - a többi már csak rájátszás.

Engem nem érdekel,ki látja,a Kutyám mindig átölel (ha naponta 100-szor megyek ki,vagy jövök haza,akkor annyiszor),és én viszonzom.

Aki Családtagként szereti az Állatait,ott teljesen normális dolog,ha megsiratja,aggódik.

Olyan,mintha egy szülő,vagy testvér lenne.

Azok a beteg emberek,amelyek Állatokat kínoznak,és ezeket kellene állatszeretetre nevelni!

Csak kutyázni és abból egyáltalán nem kiszabadulni nem jó (de ez igaz minden más hobbira is)

nekem 3van egy szobába alszanak velünk a legkissebb feljöhet az ágyba is amikor felhívom a nagyok nem mert nem lenne akkor nekünk helyünk a párommal :D.

Sok pénzt lehet rájuk költeni.. nekem természetes is. Ilyen játék olyan játék, kutyasuli, ahhoz kiegészítők akár sport felszerelések ilyen olyan nyakörv hám ágy box... Költeni kell rá ha az ember foglalkozik vele.. (hozzáteszem az egyik kutyámnál pont tegnap volt masszőr nah nem kényesztetésből hanem gyógyító jelleggel..) Nekem ez így már normális, a legelején kicsit többet költöttem a kelleténél, mára ez normalizálódott. A 3kutya etetéssel mindennel eggyüt olyan 20.000be van havonta mostmár..

Hát én a saját kapcsolatomat a kutyáimmal normálisnak látom :D Oda vissza imádom őket, de nem kutyás ismerősökkel nem beszélgetek róluk, csak ha kérdeznek és akkor is rövidre zárom. Kutyás ismerősökkel minden beszélgetésnél feljön a téma, elkerülhetetlen. Sztorizgatunk, megosztjuk a gondokat, mindig van miről beszélni. Természetesen nem ez teszi ki az egészet, minden másról is van szó, attól függően mennyire vagyunk jóban.

Rengeteget szeretgetem őket. Puszilgatom a buksijukat, ha épp nyugi van lefekszenek a lábamhoz, néha feljöhetnek az ágyra is.

Minden nap van sok játék, mozgatás, foglalkozás. Az életem fontos részei, ezért is vannak.

Mindemellett az életemnek megvan a kutyátlan oldala is, szóval nem csakis körülöttük forog minden. Szerintem ez így normális. Van aki ezt soknak látja.

"egészséges" szeretet nélkül semmilyen élőlényt nem lehet jól tartani-nevelni. viszont az is igaz, hogy nem szabad átesni a ló túloldalára. a kutya falka állat, a falkában kialakított helyén érzi jól magát. a szeretet mellett ugyanúgy szüksége van a következetességre, és kellő fegyelemre. személy szerint nálam a kutyám majdnem az első helyen áll, viszont én neki az első vagyok.

a szeretetnek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a kutyának kielégítjük az igényeit, mind mentálisan-fizikálisan, és persze egészségügyileg.

valamilyen szinten van szülő-gyerek kapcsolat, hiszen én tanítom-nevelem, de ennek is megvannak a határai.

Hajlamos vagyok a témával túl sokat foglalkozni, pl állandóan nevelésről olvasni, stb. De ennek csak az az oka, hogy meg akarom találni az arany középutat, és a lehető legtökéletesebben nevelni. Ezért van az, hogy amikor nem épp aktívan foglalkozok vele, akkor is pl itt olvasgatok. Az ember hamar rájön, kinek a tanácsát érdemes megfogadni, és ők ráadásul névvel írnak. :)

Beszélek is a kutyáról, a barátnőmnek, akinek szintén van egy, németjucija. Meg a páromnak, mert vele szeretem megosztani a siker/kudarc-élményeket, mivel elég mélyen élem meg.

De nem tutujgatom állandóan szegény állatot, csak meg akarom találni a módját, hogy ideális gazda-kutya kapcsolat alakuljon ki. Falkavezérként tekintsen rám, figyelje a szavaimat, magyarul "jól nevelt" legyen. :)