Valakinek van tapasztalata arról h szapòrítótol vett kutyát? Jó ötlet volt?

Nem volt jó ötlet.

2003-ban történt, akkor még egyáltalán nem volt számunkra tiszta a szaporító fogalom, mi is csak fajtatiszta kutyát akartunk, törzskönyv meg persze nem kell. Megkaptuk. Imádtunk a kutyát, szörnyen jó természete volt, de a különböző betegségeire egy törzskönyves kutya többszörösét kifizettük. 9 évesen(!) altatnunk kellett.

Nem is a pénz volt a legnagyobb probléma, elhiheted, hanem az, hogy láttuk szenvedni a családtagunkat, és semelyik doki nem tudott olyat mondani, amitől nem csak pár hetes lett volna a jobbulás. Előbb el kellett volna engednünk, mert az utolsó két éve tényleg csak a betegeskedésről szólt, de nem voltunk lelkileg készek.

Azóta próbálom mindenkinek felhívni a figyelmét arra, hogy ilyen helyről származó kutyánál sajnos nincs garancia arra, hogy nem lesz beteg, de azt hiszem, hogy ezt csak akkor fogják fel az emberek igazán, mikor beüt a baj.

Jaj nem unjátok, hogy minden nem tenyésztett kutyára azt mondjátok hogy 100% hogy diszpláziás lesz?? Képzeld, ismerek egy tenyésztett bullterriert, aki allergiás minden szárnyashúsra, az egyik golyója nem szállt le, minden lába eltört már egyszer, és most épp valami rohadt ronda hólyag van a nyelvén amit műteni kell. Annyit költöttek már rá hogy abból 3 másikat lehetett volna venni.

Szóval ennyi erővel ne vegyél tenyésztőtől, mert ha az beteg akkor 3x annyiba kerül az ellátása mint az olcsóbb kutyának, aminek lehet életében csak egyszer lesz valami baja, de arra már rögtön rá lehet harapni, hogy na tessék, mi megmondtuk hogy a szapis kutya mind beteg!

fajta mentők kérdező. Segítesz egy állaton, de nem a szaporítókat támogatod.. (hanem egy szervezetet ami még több állaton tud így segíteni)

[link]

Egy ismerősöm szaporítótól vett Bordert. Terápiás kutyának akarta de ugye sok pénze nem volt rá. Mikor hozzájuk került mindenkit harapott. Többször az én kiskutyámat is. Mindent támad amit lát, még az autókat is. Gyerekeket is.

A kutyosom egy labi, szaporítóktól. Összeraktak két zsemleszínűt, és a feketéket kidobták fiatalkorukban. 8-9 hetesen került hozzánk. Úgy evett először, mintha előtte éhezett volna. Mivel a gazdái kidobták, és ugye az ideiglenes befogadói is 'otthagyták' nálunk, először borzalmas szeparációs szorongásai voltak. Viszont nagyon ragaszkodó, és okos kutya. Az első "gazdáit" akik ilyen aljas módon bántak vele, egy forintal se támogattam volna. A kutyámat viszont imádom, a menhelynek és a befogadóinak füzettem érte 10.000 ft-ot. Megérte :D

Bizony ám! Mostanában nagy divat lett egy magasabb életszínvonalhoz állítani a kutyázást, pedig ha nekem csak arra kell hogy házat őrizzen meg szeressem, akkor nem fogok 150ezret kiadni rá. Nem tudnék összeszedni annyi pénzt.

1-es vagyok.