Ha egy eladó bernáthegyi 40. 000 körül van, akkor azt semmiképp nem ajánlatos megvenni? Bővebben lent.

"De mi van, ha valakinek van egy törzskönyves kutyája, amit fedeztet egy ugyancsak törzskönyvessel, és eladja olcsóbban, mint egy tenyésztő? Akkor ezek a kiskutyák nem jók? "

Nem jók. Senkit se érdekel a törzskönyv, ne ezen lovagoljatok. Az a lényeg, hogy a szülők szűrve legyenek az örökletes betegségekre, szakértő választás alapján történjen a pároztatás aminek az eredménye nem több, hanem jó eséllyel jobb jobb kiskutyák legyenek. Az ilyen párosításból származó kutyákat egyszerűen nem adják oda törzskönyv nélkül. Az jár ha tetszik, ha nem. És bernáthegyinél nem 40 ezer az ára, hanem 240 ezer. A 40 ezer egy bernáthegyi kölyöknél a 8 héten kereszüli alapellátására se elég, amíg gazdához kerül!

Amúgy egy ismerősöm pont ilyen törzskönyves szülőktől származó nyomorék kutyát vett és azóta is költi rá a százezreket.

Azért, mert egy kutyának törzskönyve van, nem biztos, hogy megfelel mindenben a tenyésztési feltételeknek. Alom tervezésénél is gondosan ki kell választani a szukához a kant. Ez igen nagy ismeretek kíván a vonalakról.

Szóval az még nem tenyésztés, hogy két papíros kutyát összetesznek.

Az a baj, hogy mint minden fajtánál a Bernáthegyinél is megvannak a fajtára jellemző betegségek, az ő esetükben pl. az ízületi nyavalyák a hatalmas méretük és súlyuk miatt, diszplázia, különböző szem-, és szívbetegségek.

A betegségek nagy része kiderülhetne szűrővizsgálatokkal, mielőtt tünetet okozna pl. a kor előre haladtával, csak ezek a szűrések nem olcsók, szóval egy tenyésztőn kívül nem áldoznak ezekre. Egy tenyésztő beteg, vagy betegséget hordozó kutyától nem fog lehozni kölyköt, szóval az, hogy törzskönyves a két szülő az még szerintem kevés.

Ez nem csak a fajtatisztaságról szól. Ha a kutyáknak megvan minden szükséges szűrésük, nem örökítenek semmilyen betegséget, megfelelően voltak tartva, táplálva (az anya és a kölykök egyaránt), mindkét szülő tenyésztésre alkalmas, genetikailag is kiegészítik egymást, a vemhességet végig állatorvos felügyeli, akkor mégis miért pont azon az ÖTEZER forinton spórol a "tenyésztő"? Ha odáig eljut, hogy tényleg már csak a tk megléte különbözteti meg a tőle származó kölyköket egy tenyésztettől, elköltött többszázezer forintot, ráadásul a kölykök amúgy is jogosultak a tkra. Akkor miért nem váltja ki? Százból 99-szer azért, mert minden máson (kaján, egészségen, tartáson) is spórolt, hogy minél nagyobb haszna legyen, a maradék egy meg simán hülye, attól meg épp azért nem vennék kutyát, mert aki ennyit nem lát át józan paraszti ésszel, az a genetikához vajon mennyire ért?

Igazából kell-e tk témában egyetlen igazi kérdés van:

Megéri-e nekem az általam elvileg szeretett (és még sok-sok utána született) ÉLŐLÉNY egészségét, jólétét, életét kockáztatni 30-40-50 ezer forint spórolásért? Ha nem, akkor nincs kérdés, ha igen, akkor az a kérdés, biztosan kell-e ilyen hozzáállás mellé kutya - ugyanis nem olcsó dolog a tartása sem, sőt, luxus.

mindezektõl függetlenül, ha már megszületett az a kutya, akkor valakihez kerülnie kell...

én 10000 ft ért vettem a "véletlen" született németjuhászomat, aki egy tökéletes példány lett. el kell menni, meg kell nézni a kiskutyákat, ha egészségesek életvidámak, nyugodtan megveheted attól, hogy nem egy tökéletes fajtanemesítés eredménye, hanem egy átlag kutya.

"én 10000 ft ért vettem a "véletlen" született németjuhászomat, aki egy tökéletes példány lett."

Ezt nyilván te, a brutálisan laikus, meg tudod állapítani egy njről.....

"el kell menni, meg kell nézni a kiskutyákat, ha egészségesek életvidámak, nyugodtan megveheted"

Igen, nyilván, minden hülye tudja, hogy ha egy kölyök életvidám hat-nyolc hetesen, az tulajdonképpen teljes körű védelmet ad neki a csípő- és könyök DP, a katarakta, a szívproblémák és minden egyéb genetikailag öröklődő megbetegedés ellen. Ugye nem szaporodsz? :)