Ti is sírtok még néha a több éve elhunyt kutyátok után?

Igen :/

A mi állatkánkat is altatni kellett, szörnyű volt.

Velem is ez szokott lenni hogy egy ideig semmi aztán meg csak úgy rám tör..Együtt érzek veled

Szia Drága !

Sokan együtt érzünk veled !

Ennek a bejátszásnak az elején lévő Bullmasztiff-ot én fogadtam örökbe.

http://www.youtube.com/watch?v=lDPU8R7LCvw

Előtte lévő kutyusom a kezeim között hűlt ki.

Sajnos az örökbe fogadott Bullmasztiff-nak kiderült nagyon agresszív epilepsziája volt - sajnos el kelett altatni.

A gyönyörű fejéből két légpuska lövedéket vett ki az állatorvosunk. Anyagilag emberileg, az előző és a masztiff kutyusunkért mindent megtettem ,de már csak Isten tudott volna tenni valamit………………

Hiszem és tudom ’’ odaát ,, ők mindannyian várnak minket.

(Márai Sándor – füves könyv)

Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha egy kutya közelebb van lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz. Hazug próféták és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, s ezt mondják: „Az emberektől lopja el az érzéseket, melyeket a kutyára pazarol! Önző, rideg fráter!” – ne törődj velük. Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért – te sétálj csak kutyáddal. Jó társaságban maradsz; s Isten tudja ezt.

Van lelke az állatoknak is !

Amikor a Biblia elemzi a halálnak ezt a folyamatát, akkor nagyon határozottan megállapítja, hogy ebben a folyamatban nincs különbség az ember és az állat között.

Senki nem gondolja,hogy ugyanaz a méltóság vár az állatok lelkére,mint az emberekére,de hogy ugyanarra a helyre térnek vissza azt ebből olvashatjuk..

’’Az emberek fiainak vége hasonló az oktalan állatnak végéhez, és egyenlő végük van azoknak; a mint meghal egyik, úgy meghal a másik is, és ugyanazon egy lélek van mindenikben; és az embernek nagyobb méltósága nincs az oktalan állatoknál, mert minden hiábavalóság. Mindenik ugyanazon egy helyre megy; mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz.

Vajon kicsoda vette eszébe az ember lelkét, hogy felmegy-é; és az oktalan állat lelkét, hogy a föld alá megy-é?,, ( Préd. 3,19-21)

Ezért nem megy máshová egyiknek a lelke sem, vagyis az éltető leheletük.

Mindegyikből visszatér Istenhez az élő lélek lehelete, aki adta azt..

’’ És a por földdé lenne, mint azelőtt volt; a lélek pedig megtérne Istenhez, a ki adta volt azt,,

( Préd. 12,9)

Ezt erősíti meg a Bibliának az özönvíz történetéről szóló beszámolója is.

“És oda vesze minden földön járó test, madár, barom, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat; és minden ember. Mindaz, aminek orrában élő lélek lehelete van, a szárazon valók közül mind meghala.” ( I. Móz. 7,21-22.)

In Memoriam(ezt sokatok ismeri gondolom)

Egy híd köti össze a földet az Éggel.

Ez a szivárványhíd, mely csodás színekkel ragyogón ível

földig érő tarka ívvel.

Innenső oldalán a hídnak

pompázó virágok nyílnak, friss-zöldek a pázsitos rétek,

üdék a völgyek, dombvidékek.

Örök a tavasz, nem esik a hó.

Van bőséggel ennivaló, mindig lágy-meleg az idő,

a víz is mindig frissítő.

Ha egy kedvencünk kihűl, erre a szép helyre kerül.

Az agg, megtört állatok, itt lesznek újra fiatalok,

újra épek a megcsonkultak és egész nap csak játszadoznak.

Az én kutyám is itt lakik, és nagyon vár már valakit.

Hisz egy hiányzik csak neki:

Nincs itt vele, ki szereti;

hát hancúrozik egész nap, míg el nem jő a pillanat.

Most hirtelen abbahagyja:

-orra tágul, füle feláll, lába remeg, szűkül a szempár,

rohanni kezd: megjött a gazda! -

S hogy megérkezett s meglátott:

hozzád rohan a barátod, felkapod kitárt karodba,

csókolgatod újra meg újra, belenézel hűséges szemébe,

s indultok. Majd elérve a csodák útjának végére,

a szivárványhídon együtt mentek át és ez lesz nektek az igazi mennyország.

én már nem, de napi szinten fejemben van CÉZÁR, aki már tobb mint 5 éve ment ettől fuggetlenul az iránta érzett szeretetem semmit nem csokken.

akik igazán fontosak egymásnak, azokat a halál sem választja el