Vannak itt olyan gazdik, akik lusták, otthonülősek voltak, de a kutyának köszönhetően aktívabbak lettek?

En is egy tipikus pelda vagyok erre, hogy megvaltoztatott a kutyam. Kicsi uszkarra, vagy jack russel terrierre vagytam, amik porgosek, de azert nem sulyos esetek es testtomeguk sem tul nehez nekem. Aztan az elkepzelesembol kiindulva a veletlen ugy alakult, hogy lett egy staffim, aki neha megorul, akaratos, hisztis. Teljesen megvaltoztatott, sokat vagyunk kint, allandoan mennek- de a nagy melegben o nem bir, hozzatennem hideget is utalja, esoben is csak ha kabatot huzok ra, akkor indul el velem. Nem vagyok mar olyan visszafogott, szegyenlos. Sokkal turelmesebb is lettem es batrabb.

Ugyanúgy vagyok, mint az utolsó. Mindig is menni akartam, csak egyedül nem volt kedvem. Aztán mióta kutyáim lettek, már szabályosan utálok itthon ülni, unatkozom itthon.

Mármint a 88-asra gondoltam, mint utolsó.

hehe... világ életemben dög lusta voltam :) az első kutyával jöttek a séták, kirándulások a második már munkakutya, vele kezdődtek a kutyás sportok, túrák, aztán a harmadik már célirányosan egy hiperpörgettyű, 7-8 év alatt fokozatosan a punnyadék pudingból agility-ző, 30-40km-es túrákat járó, rendszeresen futó nőszemély lettem, hála a kutyáknak.