Nem lehet hozzányúlni a kutyámhoz mert egybol harap!?

De leaglább ivartalanítva van. Ez is segíthet a későbbiekben.

Nekem két staffim van, egy 4 éves és egy másfél éves. A fiatalabb próbálkozott, hátha átveheti az irányítást. Nem sikerült neki. :P Egyszer harapott meg komolyan, de lenyomtam vele egy dominanciaharcot: elkaptam a nyakát, földhöz csaptam, lenyomtam, mereven néztem a szemébe, morogtam, és addig tartottam így, amíg agyban is feladta a dolgot, ellazult. Ezután nem szóltam hozzá, ha odajött, rámorogtam. Farkát behúzva ment a helyére.

Kamaszkorban ilyenek a kanok, de tudni kell kezelni, mert ha már 7 hónaposan ilyen, mi lesz később?

A falkából való kizárázást próbáltad már?

Sok mindent próbáltál, de nem használ. Ez azért van, mert nem vagy vezető. Nem viselkedsz vezetőként. A grabancráncigálás, a földrenyomás naaaagyon jó dolog, de CSAK akkor, ha jól csinálod. Ha elszúrod, akkor gyakorlatilag lezavartatok egy meccset, amiben megmutattad neki, hogy ő az erősebb. Kutyasuliba vinni nincs lehetőséged....ok....de egy házhoz járó kiképzőt sem tudsz elhívni 2-3 alkalomra? Vgay nincs az ismerősi körödben olyan, aki ért a kutyákhoz? Valaki, aki keményebb kutyákat tenyészt?

Az a legnagyobb baj, hogy hiába mondjuk itt neked, hogy mit kell csinálni, mert a nem jól csinálod, akkor csak rontunk a helyzeten....

Persze hogy kiakad, amikor megemeled a grabancánál fogva. Ismertem kutyát, aki ilyenkor elkezdett üvölteni torkaszakadtából, mint akit nyúznak, a gazda meg ijedtében elengedte. A kutya meg elégedetten távozott.

Egyszer próbáld meg: ha nagyon rosszat csinál, pl. rádmorog, elkapod a grabancát, megrázod, mint Krisztus a vargát (nem kell fájdalmat okozni neki, de érezze, hogy nagy vagy, erős, és rohadt ideges), és eljátszol neki egy olyan dührohamot, amilyet csak színészi képességeid engednek!!! Idézz az emlékezetedbe minden alkalmat, mikor megrágott valamit, vagy neked támadt, és minden dühödet ömleszd rá. Helyezd kilátásba, hogy széttéped és felfalod. Nyilván nem verbálisan, hanem a testbeszédeddel és a hangoddal. :) Ha nem tudod hitelesen csinálni, inkább el se kezdd.

A kutya erre tekeregni, küzdeni fog, talán még vicsorogni, morogni is, vagy nekiáll hisztizni és üvölteni. Vigyázz, hogy ne harapjon meg, de ne engedj egy pillanatra se, akkor se, ha összefutnak a szomszédok a vonyításra. Addig ne engedd el, míg teljesen meg nem adja magát, el nem lazul, ha lenyomtad, úgymarad az oldalán fekve. Akkor engedd el és szó nélkül hagyd ott. Később magadhoz hívhatod egy kis békülésre.

Amúgy: ha egy kutya a saját gazdáját fenyegeti harapással, akkor ott már tényleg nagy gondok vannak. Szerintem is érdemes lenne hozzáértő segítséget kérni, mert nagy baj lehet a vége! Nyilván nem vagy ura a helyzetnek, és ezt a kutya pontosan tudja, csak szórakozik veled.

Lehet amúgy, hogy száműzni kéne a szobából... aludjon csak az előszobában, vagy az udvaron, ha van. Nyár van, jó idő.

Ha a nyakánál fogva nyomod le akkor nem is tud visszaharapni, mert nem tudja a kezedhez fordítani a fejét. Neked ezzel az egésszel már duplán kell küzdeni mert már eljátszottad a hitelességedet. Különben van pár ismerősöm aki úgy nyomja le a kutyát, hogy amikor elengedi fel is emeli a fejét vagy felemelkedik és úgy fekszik mint a parancs fektetésnél, na hát ezt sem lehetne engedni. Ha nem tudod hogy kellene, már ezt abból gondolom, hogy olyankor meg tud harapni akkor inkább ne szórakozz ilyenekkel mert még jobban alá ásod magad. Különben ezt sosem értettem, egy kistestű kutya akárhogy küzd is akkor is te vagy az erősebb, akkor mi nem sikerül?

Ha a kutya nem tehet vagy nem tesz valamit azt mindig úgy csinálja, hogy kényszerítés nélkül magától tegye. Például ne a póráz tartsa vissza attól, hogy kirohanjon előtted, mert akkor ha nem lenne póráz megtenné szóval nem ér az egész semmit.

Amikor kutyát fegyelmezel, nevelsz akármi mindig legyél nyugodt, higgadt, határozott. Ha ideges vagy, ha félsz attól, hogy esetleg megharap azt ő megérzi és már nem vagy hiteles. Mindig érezd magadban azt, hogy legyen bármi te irányítasz.

Egyáltalán nem kell megverni egy kutyát, nem a veréstől lesz valakinek tekintélye, max. a kutya fél tőle de tisztelni nem fogja.

Egyetlen egyszer kapott az egyik kutyám, mert ideges lettem és nem bírtam nyugodt maradni, tehetetlenségemben hozzávágtam a fém nyakörvét, hát azt a tekintetet sose felejtem el. Amikor a meglepődés, a csalódás, az ijedtség, a zavartság keveredik. Ezerszer is megbántam már és ez még nem is verés volt. Sose bántanám őket és senkinek sem szabadna, főleg nem nevelés célzattal.

Van tapasztaltabb kutyás ismerősöd? Rá kéne venni, hogy megnézze mit csinálsz rosszul a kutyával. Pl.: ajtón kimenéskor semmit sem ér, ha pórázzal tartod vissza, el kéne érni, hogy lenyugodjon és várjon (nagy meccs lesz :D), sétakor sem ellentétes irányba kell húzni, mert akkor ő is húzni fog, rántani kéne... Csak kellene neked valaki, aki megmutatja a pontos mozdulatokat, testbeszédet stb. stb. Interneten keresztül elég nehéz találgatni, hogy mit csinálhatsz még rosszul.

Rágás: rengeteg saját játék, akár jutalomfalattal töltöttek is, hogy lefoglalja magát, amíg nem vagy otthon. És tanítsd meg neki, hogy parancsra engedje el azt, ami a szájában van (jutifalattal, másik játékkal rá lehet venni), így nem kell vele birkóznod.

A kutyák (nagy általánosságban) nem értenek a verésből. Grabancrázásból értenek, lenyomásból (ha jól csinálod), és a kizárásból. Ha még nem próbálkoztál a kizárással, érdemes lenne: harapás után minden tevékenységet felfüggeszt, kutyához nem szól, rá se néz, nem is létezik, napi rutin síri csendben stb. Kutyának ez a legnagyobb büntetés, ami adható.

Nem tudom mire vársz itt, csodára?

Én már a többiek helyébe nem írnék neked semmit, mert tök felesleges. Jöhet hozzád bármiféle kiképző, beszélhet neked, elmondhatja a tippeket, amiket itt és máshol is írnak, vele tuti nem lesz idióta a kutyád, te vagy az a puhány valaki.

Vágd bele egy boxba, egy másik szobába aztán csak enni inni adj neki, meg sétáltasd ha nincs udvar. Ne kommunikálj vele. Vagy adj fel egy hirdetést, az új gazdája majd megoldja.

Szia!

Ajtón kimenésnél nálunk le kell ülnie, úgy megvárni, míg kihívom. Mikor felállt, hogy kimenjen, mindig becsuktam az orra előtt az ajtót. Egy idő után rájött, és türelmesen megvárta, míg szabad mennie.

Kajánál meg míg lerakom a tányérját a földre, neki a konyhaküszöbön kívül kell lennie, csak akkor jöhet be ehet, ha megengedem neki.

Rám összesen egyszer morgott a kutyám (staffordshire terrier kan, 2-2,5 évesen találtam), mikor kapott valami finom rágcsálnivalót, és el akartam venni tőle (mert bármikor adódhat olyan helyzet, hogy bele kell nyúlnom a szájába, így elvárom, hogy bármikor, bármit elvehessek tőle), azt lerendeztük egy alapos grabancrángatással-földre lenyomással, és még a fincsit is elvettem tőle véglegesen. Azóta soha esze ágába nem jutott ilyesmi, bármikor bármit csinálhatok vele, hagyja, és tudja, hogy ha elkérek tőle valami kaját/rágcsálnivalót, ha szépen ideadja, vissza fogja kapni szinte azonnal)

Javaslom, nézz meg pár kutyanevelésről szóló műsort (A póráz két végén, A csodálatos kutyadoki, Egyik kutya, másik nem), abban egy csomó hasznos tippet adnak, és a szituációk nagy részében hasonló a probléma, mint nálad.

Sok sikert!