Ha a kutyám nem szereti ha "szeretgetem" akkor inkább ne erőltessem?

Van egy két éves ivartalan kan shar pei kutyusom. Napi szinten foglalkozok vele, járunk kutyafuttatóra, sok kutyás barátunk van, sulizunk is, igyekszem mindent megadni neki. Ő viszont utálja ha simogatják. Nekem meg szokta engedni (közben látszik hogy már menne mert utálja úgyhogy nem is csinálom), de ha bárki hozzáér elhúzza a fejét, arrébb megy, ha megölelnék kihátrál. Legjobban azt utálja ha "le van fogva" (ölelés, ráteszem a kezem, karjaimba akarom húzni). Ha mondjuk rossz helyen fekszik és arrébb akarom tenni egyből felpattan és megy. Összefoglalva, olyan mintha utálná az emberi érintést. Soha nem volt bántva, soha nem volt rossz tapasztalata, és szereti is az emberi társaságot mindig a közelünkben van ha beszélgetünk odafekszik, idegenekkel is farokcsóválva ismerkedik, de csak azt hagyja hogy az oldalát dögönyözzék, ha valaki simogatni akarja elmegy. Most aludt nálunk az egyik kis kutyabarátnője aki egy nagyon bújós staffi, és nagyon feltűnő volt köztük a különbség, a staffi bebújt a karom alá, úgy aludt mintha egy plüssmaci lenne, mászott ölbe, nyalogatta az arcom mikor simogattam. Meg lehet az enyémmel is szerettetni az emberi érintést? Vagy egyszerűen ő ilyen? Vajon ez a dominanciájából fakad? (Nagyon domináns jellemű de engem elfogadott vezérnek, és abszolút tudom kezelni.)