Hogyan tudom leszoktatni a kutyámat arról, hogy sírjon, ha nem vagyunk otthon?

Kutyánk 5 éves szálkás szőrű tacsi fiú. Volt már gazdátlan kutya, másfél évesen fogadtuk örökbe állatvédőktől. Korábban nagy termetű, kifejezetten házőrző kutyáink voltak, akik élvezték, hogy távollétünkben ők a ház urai. Életkorunknál fogva most már egy kisebb termetű kutya mellett döntöttünk. Legtöbbször őt is magunkkal visszük, jól tűri az autózást. Most a hét végén két napra mentünk el és itthon hagytuk. Etetés, itatás, kb. 1 órai játék meg volt oldva, de a szomszédok szerint az éjszakát végig bömbölte. Kertes házban lakunk, biztonságos kerítéssel, bejárása volt megszokott helyére, a verandára. Le tudom-e erről valahogyan szoktatni vagy jobb neki, ha két nap alatt 500 km-t autózik azért, hogy ne legyen egyedül? Lehet, hogy attól fél, hogy megint gazdátlan kutyu lesz belőle? Biztosan mi is hozzájárultunk ehhez a problémához, hiszen sokat foglalkozunk vele, megszokta, hogy mindig körülöttünk van. Minden tanácsot előre is köszönök.