Veletek volt már ilyen? Miért csinálhatta?
Hosszú és furcsa.
Tegnap reggel vártam a buszt, de késett és vagy fél órát álltam ott. Közben láttam, hogy a szemben lévő oldalon egy nagy németjuhász mászkál, meg is kergetett egy yorkis csajt. Gondoltam is rá, hogy nehogy át jöjjön az én oldalamra. Aztán elment és már nem láttam. Közben ment az idő, a busz nem jött, már késésben voltam és elindultam roham léptekkel be a városba. Egyszer csak szembe jött velem a kutya, meglátott, rágyorsított és közben nézett rám. Tudtam, hogy hozzám jön, nem is volt akkor éppen senki az utcán. Nagyon megijedtem, hogy most mi lesz. Nem mertem lassítani, nehogy azt lássa rajtam, hogy megijedtem. Amikor odaért hozzám akkor befordult mellém és elindult velem. Teljesen közel a lábamhoz és közben néha megszaglászta a kezem mert pont ott lógott a fejével egy vonalban. Nagyon féltem akkor már, hogy miért jön velem és nehogy beleharapjon a kezembe vagy a combomba. Aztán 5-10 perc után már oldódtam mert láttam hogy nem akar bántani, de nem értem miért jött mellettem. Volt, hogy kicsit előrébb ment de pár méter után bevárt és mikor beértem akkor jött velem megint. Jöttek szembe közben néha emberek és nem is foglalkozott velük, de rajtuk látszott, hogy azt hiszik az én kutyám és olyan rosszallóan néztek rám, gondolom, hogy miért viszek póráz nélkül ekkora kutyát. Jött egy srác is egy keverék kutyával pórázon. A mellettem lévő elkezdte nézni őket és befeszült. Látszott a srácon, hogy ő is azt hiszi, hogy a kutyám és olyan félve, kérlelően nézett rám, hogy fogjam már meg vagy szóljak rá. Nem tudtam, hogy most mit mondjak, hogy nem az én kutyám bocs sietek vagy mit kellett volna csinálnom? Megfogni azért nem mertem volna, ki tudja mit reagál rá. Ők kimentek már az útra és mikor melléjük értünk a kutya odaszaladt az övéhez és összemorogtak. Én mentem tovább, nem állhattam meg, nagyon kellett sietnem és ha megállok akkor sem tudtam volna mit csinálni. Visszanéztem és láttam, hogy a németjuhász már ott hagyta őket és rohan utánam. Akkor megint megijedtem, olyan nagy és félelmetes volt. Amikor utolért megint beállt mellém és jött velem. Majdnem 40 percig jött velem, aztán egy kereszteződésnél lefordult. Nagyon furcsa élmény volt, ha lehet erre ezt mondani, mintha lett volna köztünk valami kapcsolat de mégis félelmetes volt. Tegnap egész nap ő járt a fejemben és elhatároztam, hogy ha hazafelé meglátom és odajön akkor megpróbálom megsimogatni és ha barátságos akkor esetleg felviszem magamhoz. Már nem volt ott és ma sem láttam.
Szerintetek miért jött velem olyan sokáig? Volt már valakinek ilyen? Ha látnám még fel merjem hozni magamhoz?
válasza:Istenem, ez nagyon szomorú történet :(
Talán hasonlított a formád, vagy az illatod a régi gazdájáéra, vagy egyik sem, csak úgy "kiválasztott" magának, érzésre, talán azt várta, hogy jelzed valahogy, hogy elfogadod a közeledését. Jaj, ez tényleg nagyon kétségbeesett kutya lehet. Ha még látod őt és nem nagy fáradtság... egy telefont a fajtamentőknek, ők biztosan segítenének.
válasza:
válasza:Ez az egész nagyon szomorú, de én nagyon mérges is lettem, ahogy olvastam a soraidat. Már meg ne haragudj, oké hogy nem a tiéd a kutya, de azért lehetett volna benned annyi, hogy legalább szólsz a srácnak hogy nem a te kutyád, csak követ téged és félsz tőle. Ez így hihetetlen alpári bunkóság volt tőled, mi van ha úgy egymásnak esnek a kutyák, hogy komolyan megsérülnek? Ha én lettem volna ott, na az biztos hogy nem spurizol el lapítva, hanem utánad megyek de úgy kiosztottalak volna, hogy sírva szaladtál volna haza. Komolyan, ennyire nehezedre esett volna szólni, hogy "bocs, nem az én kutyám"? Hihetetlen...
A másik meg, hogy legalább egy telefont megejthettél volna szerencsétlen páráért, úgy legalább nem az utcán lődörögne, hanem biztonságos helyre vinnék. De hát sajnos ma már mindenki csak elsétál az ilyen kutyák mellett, akihez meg próbálna a nyomorult hozzászegődni, még menekül előle... Oké, félsz a kutyáktól, teljesen megértem, de most egy telefonhívás mibe fájt volna?
válasza:Velem történt ilyen, de vasútállomáson voltam és mikor felszálltam a vonatra, a kutya is jönni akart. Minden kutyát hazaviszek, de akkor sajnos tényleg olyan volt a helyzet, hogy nem vihettem magammal. Szerencsétlen még futott a vonat után is.
Ha újra látod, vidd haza, vidd el orvoshoz, nézzenek chipet, add meg nekik a számod, hátha keresik, hívj fel menhelyeket, gyepiket is, hogy tudják, nálad van.
válasza:Ez nagyon hasonlít egy régen megtörtént esetemre, az első Német juhászom befogadására.
A Kútvölgyi úton szállítottam árut egy közértbe. A túloldalon volt egy buszmegálló és volt ott egy gyerek és mellette egy Német juhász kutya azt hittem az övé és a buszra várnak.Jött a busz a gyerek felszállt és a kutya maradt. Áthívtam az én oldalamra és haverkodtam vele. Azt gondoltam,hogy erre valósi a kutya és csak unalmában járkál szabadon, majd hazamegy. Felugrott a platóra miközben rakodtunk és ő is tologatta a dobozokat játékból.
Gondoltam egyet és beültettem az utastérbe középre szélén a rakodóval és elmentünk a többi boltba az árut szét teríteni. Mikor végeztünk vissza vittem a Kútvölgyi közérthez és ott kiraktam. Elindultam a kocsival, de ő nem maradt, hanem a kocsi után szaladt. Vissza mentem és szóltam a henteseknek, hogy fogják meg míg elmegyek, mert jön a kocsi után. Megfogták és elhajtottam, de látom, hogy a kutya megint rohan utánam. Megálltam beültettem a kocsiba és megint visszavittem. A hentes azt mondta, nem tudta visszatartani kirántotta magát a szöges nyakörvből.
Így lett a legelső Német juhászom. A kérdező által leírtra az a válaszom, hogy a kutyának szimpatikus volt és potenciális gazdát látott benne, ezért ment vele és kereste a társaságát. Ha meglátod fogadd be jól jársz vele, hidd el.
válasza:Velem egyszer egy törpe pinscher csinálta ezt... Pont a NJ-ommal sétáltam póráz nélkül, aki feltűnően nem bírja a pici kutyákat, én meg pont oda vagyok azokért a kis hülyegyerekekért. Szépen besorolt jobbra láb mellé a kissrác, összeszagoltak a kutyámmal és hazáig jött velünk. Én is késésben voltam, úgyhogy siettünk haza, a kicsit meg gyorsan beraktam a NJ kennelébe, gondolván hogy ha hazaérek, nézetek benne chipet. Mire hazamentem valahogy kijutott a kertből, azóta sem láttam... Néha azt hiszem, csak hallucináltam az egészet...
Viszont ha nem nagy gond neked, járd körbe azt a környéket, hátha összefuttok, mert ha ő kiválasztott,igazán elfogadhatnád, hidd el, egy álomkutya lenne.
válasza:"Pont a NJ-ommal sétáltam póráz nélkül, aki feltűnően nem bírja a pici kutyákat,"
"a kicsit meg gyorsan beraktam a NJ kennelébe,"
Mire hazamentem valahogy kijutott a kertből, azóta sem láttam..."
NEEEEEEEEEEEE.... :(((((
Harmadik válaszoló!
Miért ha azt mondom nem az enyém a kutya akkor nincs ugyanannyi esélye annak, hogy egymásnak esnek a kutyák?? Nem is értelek.
Ha nem kell sietnem és ráérek akkor sem tudtam volna semmit tenni a kutyás srácért.
Nem tudom sem a gyepmesteri telep sem a menhelyek telefon számát! Mire hazaértem már nem volt sehol a kutya akkor minek hívjak fel bárkit, hogy reggel itt volt egy kutya, most már nincs keressék meg?
Ha látnám még megpróbálnék valami kapcsolatot teremteni vele, de ha sikerülne akkor valószínű felhoznám és átgondolnám, hogy megtartsam vagy hívjak menhelyet.
Nem történt még soha hasonló sem velem, fogalmam sem volt mit reagáljak ráadásul nagyon nagyon rohannom kellett. Ha nem siettem volna akkor lehet, hogy még akkor visszafordulok és felhozom és ráértem volna gondolkodni, hogy mi legyen vele. Nekem is rossz, hogy ott hagytam :(
válasza:Felesleges már azon rágódni, hogy mi volt és hogyan lehetett volna. A kutya eltűnt. Vagy előkerül vagy nem.
Ha előkerül befogadod ha úgy látod. Az is meglehet, hogy másik embert talált aki befogadta.
válasza:ÚÚÚÚÚ így hogy bemásoltad, nagyon szarul hangzik. Nem a nj ette meg, semmi hasonló, ez tuti, mert nem tudott hozzáférni, végig az előkertben volt, mellesleg a kicsi sem zavarta séta közben, szaladgáltak együtt kicsit, aztán hazajött velünk.
A kicsi valószínű átjutott a szomszédba, összesen 2 órát voltam távol.
Onnan tudom, hogy nem bántotta a nagyfiú, hogy annak nyoma lett volna, abszolút semmi nem volt, szerintem átfért a kennel hátsó részén a kerítéslécek közt...
Bocs, tényleg félreérthető volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!