Mit tegyek? (kutyámmal kapcsolatos, bővebben lent! )

Van olyan, hogy az adott kutya és az ember között nem alakul ki az, ami más kutyával igen. Az is lehet, hogy még fiatal vagy és akkor úgy érezted, nagyon akarod a kutyát, de időközben kiderült, hogy mégsem jelent olyan sokat a számodra. Ha élvezed a vele töltött időt, akkor ez nem baj, attól még lehet boldog a kutya, hogy a gazdája nem "szerelmes" belé, emiatt ne legyen bűntudatod.

Ha változtatni szeretnél, azt javasolnám, próbáljatok ki valami újat, vigyél olyat a kapcsolatba, amit te nagyon élveznél és hátha a kutyának is tetszene.

Csatlakozom az 5-öshöz.

Én sem kötődöm úgy a kutyámhoz, mint a kezdetekkor reméltem, még sem gondolom, hogy bármilyen hátránya származna ebből, hiszen vannak azért olyan tevékenységek, amiket szeretünk együtt csinálni.

Próbáljatok ki új dolgokat, sportokat, és ha valami nagyon megtetszik neked, és a kutyád is szereti, akkor az sokat segíthet ezen. De nem érdemes ezen görcsölnöd, ettől még lehetsz jó gazdája a kutyádnak.

Ha felhívod a figyelmedet a kutyád jó tulajdonságaira, és növeled a fizikai kontaktust (simi, dögönyözés), az is erősítheti a te kötődésedet.

Az együtt töltött időt, a kutyasulit, sétát, játékot élvezed vele? Tehát csak az a "baj", hogy az üres időkben nem lógsz a fenekében, nem mész oda gügyögve simizni? Mert ez nem baj, a kutyának is kell magánszféra, sőt :)

Ha az együtt töltött időben nem jut eszedbe a fenti kérdés, akkor semmi baj :)

Rengeteg oka lehet annak, hogy nem kötődsz a kutyádhoz. Én sem kötődtem az enyémhez (az egyikhez), nem volt jó a kapcsolatunk. Abszolút nem hallgatott rám, nem szerettem vele kimozdulni, és azon is elgondolkodtam, hogy visszaviszem a tenyésztőhöz. Erre még rátett az is, hogy egy olyan kutyasuliba sikerült elmennünk, ahol csak még tovább romlott a kapcsolatunk, és már nagyon szörnyű dolgokon kezdtem el gondolkodni...

Aztán otthagytuk a sulit és elkezdtem átalakítani a napjainkat. Próbáltam csak úgy ellenni vele, játszani, vagy csak adni neki egy jutifalatot, mikor kimentem hozzá. Illetve elkezdtem kézből etetni, és csak séta közben kapta, ha rám figyelt, vagy itthon, tanulás közben, tehát valamilyen feladatra. Ez egy híd volt közöttünk, mert innentől kezdve javult a kapcsolatunk. Ő jobban figyelt rám, jobban kötődött hozzám, ezáltal én is jobban megszerettem őt és kezdtem kötődni hozzá. Szépen lassan rendeződött a kapcsolatunk.

A tenyésztő is sokat segített, ő is mondta, hogy sokszor idő kell, míg kialakul a kapcsolat kutya és gazdája között.