Milyen kutya lenne ideális társ nekem?

a kettő együtt....a kutyának ha kertben van is, sétálnia kell még azon kívül...ugyanis a kertben, amíg fiatal, fel le rohangál egy darabig, aztán megunja és csak heverészik egész nap...ha idősebb lesz méginkább. A törődés az a játék, tanítás, etetés, fésülés, fürdetés satöbbisatöbbi...de a kutya akkor igazán boldog, ha agyilag is és fizikailag is le van fárasztva...tehát ha kimozogta magát:)

nekem francia bulldogom van, 7 év körüli, tehát kis mozgásigényű, a nagy túrákat nem is nagyon bírja, kicsit lomha, de a napi 1-1.5 óra sétálás neki az ideális...ma például felmásztunk a közeli hegyre, ott játszottunk, majd lejöttünk, ez kb 2 óra volt...hazajött, aludt egy órát, és azóta úgy pörög, hogy le se lehetne nyugtatni:) imádja, élvezi a mozgást, pedig abszolút nem egy mozgékony állat...és ő alapvetően kint van a kertben, tehát mozoghatna (ha szeretne persze bejöhet hozzánk, de ő a kinti életet preferálja)...most gondolj bele egy nagy mozgásigényű husky mennyit igényelne? 2x ennyit minimum.

Én őt fél éve hoztam el, és olyan, mintha együtt nőttünk volna fel...ezt onnan tudom, hogy van egy másik kutyus is, aki már 14 éves, ő babakora óta velünk van, és nem tudnám azt mondani, hogy az egyiket jobban szeretem mint a másikat.

Szerintem egy 1-2-3 éves kutyusnál még simán együtt nőttök fel, tekintve, hogy 10-15 évet élnek:)

tévedsz:) a két három éves kutya még nagyon fiatal, de hálisten már a kamaszkoron túl van, tehát a klasszikus rágós-rombolóson:) szuperül tanulnak még...ha utánaolvasol, az agyi sejtjeik 8 éves koruk körül indulnak öregedésnek, onnantól számít egy kutya öregnek. 5-6 év körül középkorú, előtte fiatal:)

bőven meg lehet nevelni! én a hét évesemet is szuperül megneveltem pedig előtte emberi szeretetet, pórázt, sétát nem ismert....istállóban és ketrecben élte az életét és verték.

Hát ha vad és morog az semmiképpen nem jó...az sem jó, ha azt látod, hogy nagyon-nagyon gubbaszt, akkor is ha kiengedik...(bár mondjuk az én kutyusom nagyon gubbasztott, én így is elhoztam, fél év alatt kinyílt, de ő alapvetően nem egy aktív kutya).

ha odamegy hozzád, szagolgat, esetleg megnyalja a kezed az már jó...és az is jó, ha ránézel, és úgy érzed ő a tiéd. Én átéltem ezt párszor, több kutyával voltam úgy, hogy a magaménak éreztem, de végül nem hozhattam el családi okok miatt...és aztán jött az én kicsikém, koszos volt és büdös, de tudtam, hogy ő a nekem való.

van honlapja a nálatok lévő menhelynek? meglesném a kutyusokat:)