A kutyáknak mennyire van szükségük egy társra?

Véleményem szerint meg jót tesz neki, ha van egy másik kutya is.

Saját tapasztalatból mondom, bár, nekem annyi a különbség, hogy az egyik kutyám mellett mindig volt másik.

Szóval, egy alomból hoztunk el anno két kutyát. Az egyik 11 évesen elment, a másik nagyon nagyon másmilyen lett utána.

Sétáknál már nem volt annyira kedve menni, játszani se akart, semmi. 2 év kihagyás után hoztam egy kölyköt, és az öreg kutyám kan léttére úgy gondját viselte, mint ha az anyja lenne. Nagyon megváltozott a viselkedése, újra élvezetből játszik, sokkal lelkesebb mindenben.

Pedig amikor egyedül maradt minden figyelmemet csak rá tudtam fordítani, mégis hiányzott mellőle egy másik kutya.

Most, hogy már ketten vannak el se lehet őket egymástól választani. Ha valami oknál fogva külön viszem őket sétálni, akkor az öreg addig ugat, míg hazanem viszem a kicsit, amint hazaérünk rögtön úgy üdvözli, hogy nézni is jó. Olyan jókat játszanak reggelente az udvaron, hogy nézni is fárasztó.

A lassan 14 éves nagykutyám megfiatalodott a kicsi miatt, és úgy játszik, meg ugrál, mint fiatal korában.

Szerintem akkor is jó egy új kutya, ha előtte nem volt másik. De, azzal is ki lehet elégíteni a társas igényeit, hogy ha sokat viszed más kutyák társaságába.

Mert, bárki bármit mondd, egy kutyának igenis szüksége van más kutyák társaságára is, mert velük tud úgy is játszani, ahogy a gazdival nem.