Sok embertől nem fél, kevéstől igen. Hogy van ez?
A féléves kölyökkutyámat sokat hordtam kiskorától kezdve forgalmas helyekre, buszra, vonatra, sétálóutcák kirakodóvásáraira. Szépen emelt farokkal közlekedik, se a vonattól, se a gyalogosforgalomtól a füle botját sem billenti.
Ám ha a faluban, ahol lakunk, sétálok vele, és szembejön egy gyalogos, leereszti a farkát és idegesen figyeli. Ugyanez vonatkozik az autókra: nagy koncentrációban nem gáz, egy-egy a kihalt utcán meg para.
Amikor aggódik, igyekszem úgy tenni, mintha semmi nem történne, de szeretném, ha ezt mielőbb kinőné. Ötletek?
Lehet h azért ereszti le a farkát és válik feszültté, mert talán meg akar védeni és méregeti a másikat. De h ezt a városban miért nem csinálja fogalmam sincs... Esetleg valami lelki trauma érte kiskorában, vagy csupán a nagy tömegeket kedveli. Én sem szeretek kihalt utcákon sétálgatni és mindig ideges vagyok ha megjelenik egyszer csak egyedül valaki. Ki tudja mikor ránt elő egy kést vagy ilyesmi... :/
Nekünk a kutyaiskolában azt mondták, hogy tereljük el a figyelmét, ne izgassuk fel. Esetleg vihetnél magaddal ilyen helyzetekben valami játékot, kaját és feladatokat adhatsz neki, hogy ne figyeljen a másik emberre. Legalább is nekünk ezt mondták. Vagy kérd meg az egyik ismerősödet, hogy játssza el az idegen szerepét és ő adjon neki valami ennivalót. Szerintem kicsit oldaná a feszültséget ha látná, hogy nem bántja senki. Talán még egyszer-kétszer el kéne játszani másik emberekkel is és utána lehet, hogy sokkal nyugisabb lenne. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!