Hogy tudom megtanítani a kutyát, hogy a labdát ne tőlem 2 méterre hozza be és tegye le, hanem pontosan a lábam elé?

a) Póráz. Behúzod oda, ahova szerinted jó lenne, megdicséred, eldobod a labdát, és mehet előről.

b) Folyamatosan hátrálsz, és közben hívod, de csak lassan, hogy utolérjen. Ha eléggé idegesíti, hogy menekülsz, közelebb fog menni, hogy megállásra késztessen. Ha beért, dicséret, dobás, boldogság.

És fontos, hogy ne dobd el a labdát újra és ne jutalmazd, ha nem vitte elég közel, mert ha te váltogatod az elvárásaidat, ő is váltogatni fogja a megoldásokat.

Hosszú pórázon próbáld kis távolságra, vagy póráz nélkül azt, hogy adsz neki jutalomfalatot, de csak közvetlen közelről. Ha meglátja a falatot és leejti a labdát, azonnal rakd el a falatot, és mutass a labdára.

Nálunk bejött egyébként az is, hogy minden dobás előtt mondta, hogy "labda!", így a kutyának ez a szó a "menj a labdához és vedd a szádba" jelentést kapott, úgyhogy közelről is rá tudtam küldeni, aztán dicsérni, hívni, és ebből szépen lassan leesett neki, hogy miről is van szó. Mondjuk én náci vagyok, a leejtést sem hagyom, csak ha kifejezetten ezt kérem, nekem adja kézbe, vagy legalábbis kényelmes magasságba a kutya a labdát :D

Nekünk az vált be, hogy két egyforma labdával gyakoroltunk.

Eldobtam az egyiket, majd amikor visszafelé jött megmutattam neki a kezemben levő labdát. Ha közelebb jött, eldobtam, ami a kezemben volt. Igy szép lassan egyre közelebb jött.