Bp mely kerületei jobbak kutyázás szempontjából? Vagy melyik települések a pesti oldalon?

Albérletben lakunk 1 kutyussal és 1 cicával. Tavaly sajnos nem voltunk kellőképpen körültekintőek és nagyon ráfáztunk. Itt egyszerűen nem lehet normálisan "kutyázni".

Értem ezt úgy, hogy nagyon sok a rosszindulatú ember (mindenféle náció), akik, ha arra sétálunk szinte dicsérik a kutyáikat, ha döngetik, majd szétszedik belülről a kerítést és rengeteg a kóbor kutya.

Nem írnám meg a település nevet. Ez egy pest megyei város, de szinte a legszélén lakunk, a "cigónegyedben". A környékbeliekkel nincs probléma, jófejek meg minden.

Itt még nem ismert az "állattartási kultúra", nem sétáltatják és a kerítések állapota sem mindenhol okés. És rengeteg az önsétáló kutya is.

Én már nagyon szeretnék a kutyámmal úgy foglalkozni, ahogy azt megérdemelné. Egyszerűen nem merek egyedül kimenni az utcára a kutyámmal, mert volt már rá példa, hogy kiszökött az őrjöngő kuvasz vagy épp egy falka kóbor kutya kergetett minket.

A kutyám másfél éves, ivartalanított szuka. Nagyon nagy az energiaszintje. Amíg volt rá lehetőségem, jártunk kutyaiskolába és hobbi szinten agilitizni. Egy alapszintet sikeresen teljesítettünk is. Csak a férjemnek van jogsija, de neki kb. 8 hónapja úgy átkavarták a munkabeosztását, hogy szinte alig találkozunk, amikor meg itthon van pihennie kell. Jó ha egy hónapban 2 alkalommal el tudunk menni autóval vhova, ahova visszük a kutyát is és akkor kirándulunk egy nagyot.

Most voltunk egy hosszú hétvégét vmi folyóparton haverokkal. Úgy képzeljétek el, hogy csak egy földút van a ház és a stég között. Csak egy sor ház, tehát csak oldalszomszédok vannak, a ház háta mögött meg kukorica földek.

Olyan jó volt ott. Elengedni teljesen nem mertem a kutyust, mert ha meglát egy nyulat vagy macskát utánavetődik, de nem bántaná, csak játszik velük. Kb. 20 m-es kötélből csináltam pórázt. Tök szépen sétáltunk. Igaz, hogy ő volt előrébb, de nem rángatta úgy a pórázt, ahogy itthon a 2 méterest.

Volt egy német bácsi egy gyönyörű keverék ivaros fiúkutyával, Néróval. Tök jókat beszélgettünk és a kutyáink is jót játszottak egymással és ilyenkor még a pórázt sem kellett fognom, nem mentek messzire. De csak azért, mert a bácsi tényleg kőkeményen foglalkozik Néróval és ha hívja, akkor megy hozzá. Ha csak fele ennyire lennék falkavezére az én kutyámnak, akkor nem lenne panaszom.

Nem panaszkodásból írom, de az alábbi problémáink vannak: veszettül rángat a pórázon, szökik a kapun, nem jön hívásra, veszettül ugrál az emberekre.

De viszont: ha lerakom a kaját, csak akkor eszi meg, ha mondom, hogy a TIED. A mai napig akár a földön is hagyhatom a rántott húst a tálcámon, nem nyúl hozzá. Imádja a gyerekeket.

Szóval nem vagyok egy ideális falkavezér, de szeretnék fejlődni.

Na szóval tudom, hogy a problémáknak végülis én vagyok az okozója, de megoldásnak csak a költözés jöhet szóba vmi normális helyre.

Ami azt illeti én Bp 16. ker-ben születtem és éltem, na meg a 15. ker-ben. De annak már hosszú ideje és nem tudom milyen arrafele a kutyás élet. Jó lenne, ha lenne a környéken néhány normális kutyafuttató.