Hogy tanitsam meg a kutyamnak, hogy jol viselkedjen setanal?
A mai nap lettem nagyon merges es egyben szomoru is. Mentunk kirandulni es a szuleim mondtak, hogy vigyuk a kutyat is, es hat ense igazan szerettem volna itthon hagyni, hat mondom vigyuk. Amit lemuvelt... Kezdodott az egesz azzal, hogy nagyon huzott vegig. Vannak olyan napjai, hogy lab mellett setal, de van, hogy rettentoen huz. Ez se ertem, hogy miert van...felmentunk az erdobe turazni, jottek rokonunkek is ok elengedtek a kutyajuk, en nem mertem, mert 10bol 9x visszajon, de ha rajon az alkalmi suket onnantol kezdve elmegy. Szoval vegig huzott, gyors tempoba kellett vele elol mennem. Rengeteget setaltunk tobb orat a kezem mar nem erzem..aztan elmentunk kajalni, leultunk odakotottem a padhoz, lefekudt 5perc mulva mar vonyitott, hogy menni akar, szoval enni se tudtam. Aztan hazaig ment a folyamatos huzas. Annyira elfaradtam, hogy azt el nem tudom mondani, a kezem szetszedte a poraz...mellesleg azok a rokonunkek is tok hulyenek neztek es nekik is a kutyamhoz kellett alkalmazkodni es igy ense ereztem jol magam. Pedig tenyleg imadom mindennel jobban es egy cseppet nem zavarna, hogy ott van, ha nem lenne ez... Meg a napi 1-2 oras setakat siman kibirom vele (van, hogy gyonyoruen setal) ilyen talan nem is volt mint ma. Gondolom az uj kornyezet... De ez a 6 ora szornyu volt. Raadasul kozepes testu keverek valami terrier van benne es nagyon makacs. Itthon mindig szepen viselkedik, gyorsan tanul tud egy csomo trukkot, de sokra megyek vele, ha keritesen kivul meg ezt csinalja. Itthon a kajaert se mer kunyeralni ott meg nem tudtam tole enni.
na szoval nagyon megkoszonnem, ha valaki adna valami jo tanacsot! Eloszor szeretnek egyedul probalkozni. Vagy ezen mar csak kutyasuli segithet?? Amugy 8 honapos es ugylatom, hogy most van a kamaszkorba, ilyenkor meg nehezebb vele. De azert valamilyen modszerrel meg tudnam nevelni? Elore is koszonom!
Én még azt is hozzátenném, hogy NE rettegj attól, hogy elmegy. Ezt a kutya is megérzi és ellened fordíthatja vagy kihasználhatja.
A barátom is ilyen volt, valahányszor elengedtük a kutyáját állandóan pánikolt, hogy "Úristen, el fog menni" ha a kutya már messzebb ment. Nem is jött vissza neki a kutya 1x sem, mert tudta nagyon jól, hogy ha nem csinál semmit, akkor előbb-utóbb utána fog menni a gazdi. Érdekes mód, én mindig halál nyugodt voltam, ha nem jött vissza a kutya 1-2-3 szólongatás után, akkor elindultunk a másik irányba "akkor szevassz" címszóval. Utána már sprintelt hogy ott ne felejtsük :)
Szóval ne parázz, legyél magabiztos és erősítsétek a kapcsolatotokat. Én is elengedtem volna, már csak azért is mert ott volt a másik kutya, valószínűleg együtt játszottak volna és ha az elindult volna vissza, akkor a tiéd is ment volna utána.
Tényleg ne félj attól, hogy elmegy. Ha jól emlékszem, akkor írtam is neked, hogy én mindig jó dolgokra gondolok már séta előtt is, meg közben.
Hogy szépen jön/fog jönni mellettem, ügyes lesz stb. És mindig be is válik.
Ma pl lelépett az útról a futtatónál, pontosabban egy mancsa volt az úton, egyet szóltam és azonnal megtorpant, majd megfordult és jött felém. Nagyon büszke voltam rá. :)
Látod? Jó dolgokat képzeltem el, és jól is viselkedett. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!