Szeretnék egy kutyát de a páromtól nem kapok semmi támogatást, mihez kezdjek?

Nem mindenkit érdekelnek a kutyák, ezt el kell fogadni. Az én családomban senkit sem érdekel a kutyázás. Ettől függetlenül én csinálom, mert nem zavarja őket, és keresek másokat akikkel beszélgetni lehet róla. Attól még nem lesz rossz ember, ha nem köti le a kutyázás. Téged sem érdekel minden és gondolom te sem bírnád ha folyton olyan dolgokat kéne hallgatnod.

Az meg nem értem miért kéne neki beleadni? Te kutyád, te akarod, téged érdekel nem őt. Te kifizeted az ő hobbiját, ha téged nem izgat? Ha ezen kívül nem bántja a kutyát, nem utálja, stb akkor simán tarthatod, legfeljebb ő nem vesz részt benne.

Nálunk ennyire nem rossz a helyzet. A párom imádja az állatokat, de a szülei révén a kutya a kertbe való, ott elszórakoztatja magát... felfogású.

Lett egy kutyánk, én foglalkozom vele, etetem, iskolába hordom, kutyás ismerősökkel kirándulunk... (és persze velünk lakik bent a szobában :) )

Tudja hogy nekem ez fontos, bár megérteni nem érti ezt, hogy miért is és mit ad nekem, de nem akadályoz semmiben. Kommunikálni kell. Igaz, hogy néha kisebb konfliktusaink adódnak, de azért egész jól tudjuk kezelni a dolgokat és nem okoz állandó feszültséget köztünk. A kettőnk kapcsolata semmivel sem lett kevesebb, de én sokkal többet kapok a kutyától, a kutyás ismerősöktől, barátoktól... mint eddig. Mondhatni teljesebb lett az életem.

Ha csak te szeretnél kutyát, vállald, mintha egyedül lennél a teendőket. Vagy kompromisszumot köttök mind a ketten vagy esetleg neked kell választanod, hogy akkor a párod vagy egy kutya az amit szeretnél.