Bárki lehet kutyakiképző a Tükör módszernél?

Nem, természetesen nem így van. A tükör oktatói státusz megszerzéséhez a Tükör Iskola vezetőjének ajánlása is kell.

Van szerencsém személyesen ismerni az említett 17 éves srácot, szorgalmas, elkötelezett, alázatos.

Csak azért nem adni valaki szavára, mert 17 éves simán balgaság.

Az oktatói pályafutás a népszigeten (és a tükör sulikon általában) többlépcsős.

-megfigyelő

-segítő (szocializációs oktató)

-alapfokú oktató - csoportvezető

-középfokú oktató - csoportvezető

Mindegyik szinten több hónapot- évet töltesz el mire feljebb léphetsz. Azt, hogy ő elkezdte az oktatói karrierjét az nem feltétlenül azt jelenti, hogy rögtön csoportot vezet, hanem azt, hogy nem mint gazda jelenik meg a pályán.

Az említett 17 éves srácot lassan 2 éve ismerem és úgy gondolom, sokkal felnőttebben gondolkozik és cselekszik, mint a legtöbb kutyatartó. Az, hogy ilyen eredményeket ért el egy beagle fajtájú kutyával nem kicsit tiszteletre méltó, mert ha megnézed a legtöbb beagle-s kérdést itt gyakorin, általában azzal jönnek, hogy a kutya üvölt, rángat, felkajál mindent a földről, elszökik és még sorolhatnám. Rengeteget sétáltunk esténként együtt (3 kutyám van, ebből 2 beagle) és folyamatosan csodáltam, hogy Zsófi olyan amilyen, (sokszor meg is említettem viccből, hogy tuti nem is beagle , mert úgy viselkedik mint egy normális kutya), rengeteget beszélgettünk, hogy mit hol rontottam/rontottunk el a kutyákkal, és az ő tanácsait is figyelembe véve (pedig idősebb vagyok nála..) ma már magukhoz képest nagyon szépen bejönnek hívásra (10-ből 9-szer biztosan), elég szépen le lehet őket tiltani mindenről és baromi szívesen tanulnak meg új dolgokat.

Úgy gondolom, hogy a tapasztalat és a kutyákhoz való értés vagy, hogy is mondjam, az a képesség ami ehhez a szakmához kell, nem korfüggő. Nézd meg hány felnőtt megy el kutyasuliba, vagy hányan jönnek ide naponta különböző problémákkal a kutyájukkal kapcsolatban. Az, hogy ő idáig eljutott ennyi idősen inkább tiszteletre méltó mint fikázni való, rengeteg időt és energiát fektetett már ebbe, sokszor volt, hogy hívtam, hogy megyünk-e sétálni és mondta, hogy nem ér rá, mert megy be foglalkozásra stb. A hétvégéi nagyrészét és a délutánjai jó része is ezzel telik, hogy tanul folyamatosan. Te mit tettél le eddig életedben az asztalra kutyákkal való foglalkozás kapcsán, hogy azt mondod, hogy egy 17 éves srác nem megbízható? Gondolod, hogy egy olyan jónevű kutyaiskola, mint a Népszigeti csak úgy bárkit beválogat bemutatócsoportozni vagy oktatónak, akárminek? Mert szerintem nem rontanák azzal a hírnevüket, ha hozzá nem értő emberek lennének az iskola képviselői.

és csatolnám az említett srác üzenetét is:

"Kedves Kérdező!

Amennyiben a leírást elolvasta, és a képeket megnézte, egyértelműen kiderülhet számára, hogy ez egy beagle fajtájú kutya. Mint az köztudott, a beagleket tekintik a „legbutább”, „legmakacsabb” és csúnyán mondva a „leghülyébb” fajtának. És hogy miért van ez?

A beagle egy kopó, melynek feladata több ezer évre visszamenőleg az volt, hogy 40-50 tagú falkában üldözzék a vadat, miközben az emberrel semmi kontaktusuk nem volt. Így nem csoda, hogy az átlagnál makacsabb, önfejűbbek lettek. Sok ember saját kudarca miatt híreszteli el ezekről a kutyákról, hogy „hülyék”. Azonban megfelelő szakképzettséggel, és megfelelő mennyiségű munkával mégis sikerült ebből a kutyából egy bemutatócsoportos kutyát faragni, ami azt hiszem nem kis szó. Mellesleg van szerencsém Zsófi kutyát személyesen ismerni, és nála jobb kutyáról nem is álmodhatnék, póráz nélkül megy mindenhova, egyből jön ha hívják – ám ne felejtsük el, hogy ez nem volt mindig így!

Ez a „srác” 14 éves korában ment el először kutyaiskolába, amikor a kutyája 4 hónapos volt. Azóta nem telik el nap, hogy ne foglalkozzon a kutyájával, alapfok és középfok elvégzése után egyéni foglalkozásra járnak, és magasabb vizsgákra készülnek, ezek mellet a „srác” lelkesedése töretlen, a szabadideje nagy részét erre áldozza, mivel szereti csinálni, ez az élete. Rengetek továbbképzésre jár, és a kutyaiskolán heti legalább háromszor, négyszer megfordul, ezek mellet a Bemutatócsoportot sem hanyagolja el, szorgalmasan jár le az edzésekre, és a bemutatókra.

Az oktatást 2012 szeptemberében kezdte, jelenleg az előbb említett „segítő” beosztásban tevékenykedik.

Remélem a válaszom, és az eddigi válaszok után már nem lesz kételye abban, hogy egy 17 éves „srác” szava ne lenne megbízható.

Hadászi Szabolcs

a 17 éves srác"

csak nagyjából futottam át a válaszokat. én 28 éves vagyok. és megtanultam az idők folyamán hogy bizony nem a kort kell nézni hanem hogy mi van mögötte. én még egy óvodást is szívesen meghallgatnék ha láthatóan konyít valamit a kutyákhoz. nem az a lényeg hogy mennyi idős, hanem hogy tud e olyat amit én nem. bevallom én előszerettel skatulyázom be itt a tizenévesek kutyatartási módszerét, ugyanakkor tudom hogy vannak olyan tizenévesek akik lehet még többet is tudnak nálam. én nem magyarországon élek, de bármikor szívesen venném ennek a srácnak a tanácsait, főleg (ahogyan azt már írták is) egy beagle-t így megnevelni számomra azt jelenti hogy letett ez a srác az asztalra valamit amit sok nála idősebb felnőtt még egy megadó vagy totál kezelhető kutyával is képtelen.

tudom hogy nem kutyás téma de le szeretném írni egy ehhez hasonló tapasztalatomat. kb. 10 éves koromtól folyamatosan jártam lovardába, amolyan kisegítőféle voltam, ingyen, pusztán a lovak iránti szeretetemből. 12 éves voltam amikor jött egy gazdag 18 éves lány lovagolni. engem a tulajdonos rögtön mellérendelt de a lány közölte velem fennhangon hogy ő mindent megtanult és mindenhez ért tehát köszöni szépen nem kér a segítségemből. a dolog úgy kezdődött (igaz ehhez kicsit érteni kell a témához) hogy a lány ugrónyerget rakott a lóra holott ugratni nem tervezett vele. ugyanakkor egy olyan lovat választott ki magának amelyiket oktatták ugratásra is, tehát nem az a körbe-körbe rötyögünk típusú ló volt. nos, a lány úgy rúgta ügetésbe a lovat ahogyan vágtához kell (a kettő nem ugyanaz, különbőzőképpen kell jelezni a lónak hogy épp csak ügetni vagy vágtázni akarunk vele) hát amit ez a lány lerendezett azzal a lóval valami eszméletlen volt. a kezei felemelve a magasba úgy fogta a gyeplőt, a sarka helyett a a cipője orra volt teljesen leszorítva, és kb. úgy emelkedett fel a nyeregről mintha galoppozni akarna. szegény ló azt sem tudta mi van. ezt látván én bementem megállítottam őket, mire a csaj totál rámförmedt megint hogy ő köszöni szépen TUD LOVAGOLNI. hát én visszakérdeztem, hogy biztosan nincs e szüksége némi tanácsra, segítségre mire válaszként olyan szinten végigmért hogy azt hittem elsüllyedek ott helyben.

hát a dolog ugyanúgy kezdődött mint előbb, csakhogy a ló elindult a gyeplő ráncigálások közepette egy alacsonyabb akadályra, amit szépen át is ugrott de persze előtte még ledobta magáról a zavaró tényezőt. eddigre a ló már igencsak nem volt jó kedvében, a lány hiába ment felé a ló meg akarta rúgni. hát ekkor már az állat érdekében úgy döntöttem közbelépek. odamentem, megfogtam a lovat, szépen megnyugtattam mire a nálamnál idősebb lovaglni tudó lány sírva jött hozzám hogy ő kifizeti csak lovagoljam le az óráját. mondtam neki hogy erre semmi szükség, nyugodjon meg és tegyen meg annyit hogy hallgasson rám .

ha nem lett volna olyan buta felfogású mint pl. te kérdező megúszhatta volna ledobás, szégyen, sírás nélkül az egészet. soha nem a kor számít hanem hogy az adott témában mennyi a tapasztalata a másiknak. lehet hogy valaki csak tíz éves de maugliként élte kutyák között az életét (most csak mondtam valamit) te pedig lehetsz 50 éves is akár ha egész életedben nem volt szinte semmilyen kutyád, vagy ha volt is elvolt a kertben a láncon akárhol... egyébként előbb mennék olyan gyerekhez akár amelyik kisegítőként élte sok életét, mert mindenféle habitusú jellemű kutyák között lenni az az igazi tapasztalat és tudás, nem pedig az amikor elolvasunk egy cesar millan könyvet és máris azt hisszük hogy a szomszéd antiszoc kutyáját is képesek lennénk rehabilitálni csak mert a minekkel pl. működött.

jó szokásomhoz híven hosszú lettem, de ezeket muszály vlt leírnom.

A népszigeten? Rengeteg. Vannak nyilvános szemináriumok is, de vannak csak az oktatóknak szervezett megbeszélések, oktatások is.

tovább megyek. gyakorlatilag minden foglalkozás után van egy rövid megbeszélés, ahol az oktatók megbeszélik az esetleg felmerült problémákat, a tapasztaltabbak tanácsokat adnak, a kevésbé tapasztaltak tanulnak.

A tükörsuli oktatói gárdája nem úgy épül fel, hogy megmondtam a tutit azt nesze csináld, hanem egy folyamatos fejlődésen kell, hogy keresztülmenjenek.