Két kutyánk is lett a hetekben, az egyik 3 hónapos a másik kb egy éves és folyton ugrálnak és harapdálnak, már a ruháimat féltem, hogy szoktathatom le öket?

Tényleg nem tudok mit írni. :(

Megértem, hogy ragaszkodsz hozzájuk, és ha legalább valaki otthon lenne és segítene a nevelésben, meg a sétában, akkor azt mondanám, hogy oké, sok szerencsét. Így is sok szerencsét kívánok. Az ugrálást már írtam, hogy mit csinálj (ignorálod, hátat fordítasz, ruhatépésnél ignorálás, kizökkentés, átirányítás). Én azért a helyedben megpróbálnék fb-on vagy bárhol gazdit keresni nekik.

Na jó, látom te elhatároztad magadban, hogy így jó a kutyáknak, más nem is ért hozzá, csak te. De hiába vagy velük egész nap, ha nem neveled őket, nem foglalkozol velük rendesen, nem szocializálod, sétáltatod őket, akkor fölösleges. Én is egész nap a kutyáimmal vagyok vizsgaidőszakban, úgy telik a nap, hogy ülök az asztalnál vagy a fotelen és tanulok, ők meg alszanak, mászkálnak a lakásban. Nem sokat jelent csak az, hogy ott vagyok a közelükben, mert a minőségi idő számít a leginkább. De talán nem érted meg ezt sem.

És azt szokás mondani nagyon helyesen, hogy vagy a kutya, vagy a gyerek legyen már 2-3 éves, mikor a családba érkezik az új jövevény! Kisbaba mellé kiskutyát vagy kamasz kutyát hozni a legnagyobb hülyeség. A kettőt együtt pedig, hát, merész és buta ötlet. Te tényleg nem gondoltad át ezt, egyáltalán nem tudatosan döntöttél. Sajnos az agresszív válaszaidból egyre inkább az derül ki, hogy nem önmagukban a kutyák a fontosak, hanem csak az, hogy legyenek. Lehet, hogy kötődsz hozzájuk, de nem az ő érdekeiket nézed.

A kutyaovi pedig csak 1000 ft/alkalom és csak heti egy óra, úgy 2-3 hónapon át. Ha ennyi idő vagy pénz nincs egy kölyökre, akkor már kár gondolkozni is a kutyatartáson. És még ha csak a pénz is a gond, több iskolában ingyenes kutyaovi van.