Hogy kéne viselkednem ilyenkor?

Nekem az a tapasztalatom, hogy az ilyen kiszökdösős kutyáknak csak a szája nagy. ha látod, hogy rohan feléd, megállsz, rákiabálsz, visszazavarod, elmennek. Sajnos felénk is nagyon sok az ilyen...

milyen kutyád van? amúgy ilyen esetben a kiszabadult kutya a tiédet támadná meg, nem téged. Ha van esélye megvédeni magát, és már megtámadott, jobb, ha elengeded a sajátod és megpróbálod elzavarni a másikat. (iszonyat szar helyzet, a legjobb elkerülni. de amúgy nem árt, ha van nálad valami, amivel tudsz védekezni)

ez egy nagyon összetett dolog amihez nagyon kell ismerni a kutyák testbeszédét. az pl. amikor a kutya az udvarban van és úgy ugat főképp azt jelzi hogy az udvarba ne menjetek mert az ő területe. de itt fontos tudni az ugatás intenzitsát is. pl. az a kutya amelyiknek be nem áll a szája általában fölös energiával isrendelkezik tehát nincsen eléggé lemozgatva. egyépként ezek önmagában nem jelentik azt is hogy ha netalán ugyanez a kutya az utcán kóborolna akkor megtámadna titeket.

az sem mindegy hogy pl. te nyugodt vagy de a kutyád domináns jelzéseket küldd ezzel kivívva magára a figyelmet és az esetlegese támadások kockázatát. ha az ilyesmit nem tiltod időben a kutyádnak akkor hiába viselkedsz te megfelelően minimum szinten a kutyádra rátámadhatnak.

általában véve a legjobb ha a kutyáról tudomást sem veszel. nem lesel főleg a szemébe, de a legjobb ha egyáltalán rá se nézel és tisztes távolságban kikerülöd elhaladsz mellette. az hogy hátulról megtámad az csak abban az esetben érvényes ha pl. egyértelműen támadó szándékkal van a kutya te pedig inkább hátat fordítasz és úgy próbálsz meg kereket oldani. ugyanis ezzel a menekülés képzetét kelted és könnyen üldözőbe vehet a kutya.

épp a minap talákoztunk mi is össze egy kobor kutyussal leírom hogy mi történt remélve hogy ezzel is megértesz néhány dolgot. ahogy mi sétáltunk konkrétan szemből érkezett a kutya de még igen messze volt tőlünk. jól látható volt hogy ő sem igazán tudta hogy mi fog történni így megállt, nem futott semerre, sem felénk sem ellenkező irányba (ő egyépként nem domináns kutya volt) . ahogyan közel érkeztünk a kutyától pár méterre észrevettem hogy a kutyus farka maga alá volt húzva, fejét is elfordítva próbálta a tekintetünket kerülni és ami a legfontosabb néha megnyaldosta a száját. szóltam a páromnak hogy álljon meg és ne csináljon semmit. a kutya maradt ugyanabban a pózban mi pedig tőle kb. 3 méterre ugy megálltunk mint amikor egy gombnyomással megállitod a filmet. nem voltunk feszültek nem is féltünk. elmondtam a páromnak hogy azért volt arra szükség hogy megálljunk mert a kutya egyértelműen jelezte hogy nem áll szándékában támadni de ha közelebb érünk (behatolunk a személyes terébe) akkor a harapás eszközétől sem riad vissza hogy megvédje magát. tudni kell továbbá azt is (bár ez nem tudom mennyire mérvadó és valós) hogy általában a kutyák szám szerint nézik ki az "erősebb" tehát mi voltunk hárman a kóbor pedig egyedül. így áldogáltunk majd jól láthatóan a kutya lassan elkezdett feloldódni de csakis a mi kutyánk iránt. ha ránézett a kutyánkra barátságos testjeleket üzent fel, ha ránk akkor azonnal visszahúzta a farkát. egy jó ötperc múlva a kutya elkezdett minket óvatosan kikerülni hogy továbbmehesen az útjára. szintén nem csináltunk semmit hiszen jól látható volt hogy a kutya nem akar semmit, csak bizonytalan minket nézve mert mi lehet bántani akarjuk (nem tartom kizártnak azt sem hogy találkozott már pár kódobálós személlyel) . amikor már pár méterre volt tőlünk akkor szépen lassan fokozatosan vette fel a gyorsabb sétás tempót (tehát nem hirtelen kezdett rohanni) így ment el.

volt egyszer hogy kettő területét védő kóbor kutyával találkoztunk össze. ezek messziről ugattak minket. az érdekes az hogy amikor mi úgy döntöttünk hogy már hazaindulunk akkor ezt a kutyák úgy vették hogy az ő ugatásuk hatására kereket oldottunk. nyugisan sétáltunk visszafele, amikor arra lettünk figyelmesek hogy ez a két kutya utánnunk iramodott. nem futottak hanem csak elkezdtek utánnunk jönni. kicsit olyan volt a szitu mint amikor a farkas (vagy akármelyik ragadozó) a dokufilmben ügető tempóban megy a lesántult lassan haladó zsákmánya után. (tudom hogy bután hangzik). először nem foglalkoztunk vele de egy idő után észrevettük hogy ha valaki egy fél méterre is leszakadt a csapatból (párom én vagy a kutya) akkor jól láthatóan affelé kezdék venni az irányt. no ezt megelégedvén egyszercsak megfordultunk és elkezdünk szembe menni velük. az egyik azonnal kereket is oldott a másik csak pár métert rohant vissza majd megállt ugatni, de mivel látta hogy ez minket nem ilyesztett még és egyértelműen felé haladtunk (ráadásul egyedül is maradt) ő is elszaladt végül.

szóval ezzel azt akarom mondani hogy valójában az esetek igen nagy százalékában egyértelműen az emberek generálják a támadásokat sajnos főleg tudatlanságból. javaslom hogy olvass el testbeszédről szóló könyveket, nézz nagyon sok videót akár farkasról dingóról szóló természetfilmet és nagyon figyeld meg a testbeszédüket. ez nagyon sokat fog segíteni, szó szerint kinyílik a szemed és rájössz hogy valójában rengeteg olyan helyzet van amiből mindenféle különösebb dolog nélkül ki lehet sétálni. az a baj hogy az ember és a kutya két külön nyelvet beszél és amíg a kutya próbál minket megrteni addig mi az esetek többségében még csak nem is vagyunk hajlandóak, hiszen máris sprékkel, risztókkal, kövekkel, botokkal szerelkezünk fel hogy a kutya legkisseb rezzenésére is valójában minden különösebb ok nélkül támadással reagáljunk.

persze én is ilyen voltam gyerekként. féltem a kobor kutyáktól, de szerencsére megtanultam a testbeszédüket (azért szerintem még így is van bőven tanulni megfigyelni valóm) így kevés olyan helyzet adódik ami valóban megijesztene.