Szeretnék egy mentett kölyök kutyát, de nem tudom bemerjem e vállalni, ki tudja milyen labilis az idegrendszere?

A menhelyi kutyák állítólag sokkal ragaszkodóbbak, hűségesebbek.:)

Nem minden esetben agresszívak, sőt inkább félősek. Vigyázni kell rájuk szeretni őket, és akkor viszonozni fogják.:)

Szerintem simán örökbe fogadhatsz egy kutyust!:)

Jaj már, nem kell ezt így túldramatizálni! :))

A legtöbb kutyának az égvilágon semmi baja, bármilyen nyomorból, láncról jöjjenek is, a kölykök meg méginkább rendben vannak. Ha kiskutyát szeretnél és vállalod a vele járó nehézségeket is, akkor hajrá, de az idősebbek között is lesz miből válogatni.

Ugyanmár. Még a felnőttek is simán alkalmazkodnak. Ideiglenes befogadó vagyok, megfordult nálam már pár kutya. Olyan, aki az egész életét láncon élte, meg olyan, aki csak az utóbbi 3 hónapot, olyan akit emberek bántalmaztak, mindenféle.

Én azt látom, hogy ezek a megrázkódtatások nyomtalanul múlnak el, amint 3-4 nap alatt elkezdi stabilnak érezni a közeget, amiben él. Onnantól meg az, hogy mennyire könnyű vagy mennyire nehéz eset, az már az alap természetétől függ.

A kölyök kutya meg tiszta lap, maximum pár apróságra kell figyelni. Pl. ha túl korán választották el, akkor lehet, hogy nem alakult ki stabil harapáskontroll, tehát neked kell megtanítani neki, hogy mennyire durvulhat játék közben.

Én mielőtt ideiglenes kutyát bevállalok két dolgot nézek meg a kutyán. Hogy mennyire jól gátolható, illetve mennyire jól oldható. Tök egyszerű teszt, leteszek egy falatot a földre és letiltom róla. Ez a gátolhatóság, hogy mennyire kell vele izmozni, hogy megértse, hogy nem nyúlhat hozzá. Aztán megnézem azt is, hogyha rátettem egy komolyabb gátlást, akkor mennyire könnyen tudom feloldani a kutyát, játékra, bohóckodásra késztetni.

Igazából ha jól gátolható meg jól oldható egy kutya az azt jelenti, hogy nem túl félős és nem túl domináns, tehát könnyen lehet formálni a viselkedését.

Ha elég fiatal a kölyök, végezd el rajta ezt a tesztet, így be tudod lőni nagyjából milyen vérmérsékletű.

[link]

A mostani kutyánk menhelyen volt, onnan hoztuk el másfél évesen. Nem tudtak róla semmit mondani persze...két másik kanival volt összezárva, szegény tele volt sebekkel mert verekednie kellett az éltelért!

Ennek ellenére, amint meglátott minket, mintha tudta volna, hogy érte jöttünk. Első perctől kezdve irtó barátságos és vidám volt. Szereti a babákat, a nagyobb gyerekeket, az időseket. Minden kutyával kijön, stb. És ezeket nem kellett "megtanítani" neki. Vele mázlink volt :)

Mivel te még kisebb kutyáról beszélsz, ha bármi gond is lenne vele, azt még valószínűleg könnyebben lehet orvosolni. :)