Mire érdemes megtanítani egy kiskutyát?

Alap feladatok: ültetés, fektetés, állítás, helyben maradás, lábnál követés. Ezek kellenek a normális együtt éléshez is.

Mindenképp 100%-os behívás kell és póráz fegyelem, de ez már nevelés. Nem tanítás.

Büntetéseket, fegyelmezéseket nem lehet leírni. Azok bonyolultabb dolgok. ( http://www.gyakorikerdesek.hu/allatok__kutyak__3891489-megto.. Ha pedig nincs tapasztalatod a nevelés terén, érdemes keresni egy jó kutyasulit, ahol segítenek elérni, hogy megfelelő legyen a kapcsolatod a kutyával.

etetésnél pórázra...? :S

figyu, inkább olvasgass Jan Fennelt, bármelyik művét. sokkal hasznosabb tanácsokat tud nyújtani. de még jobb, ha el tudsz menni vele egy kutyasuliba.

Kutyaiskola.

Állatorvosra meg ne hallgass. Azt, hogy a kutyák ne nyúljanak az ételhez, nem pórázzal, hanem tekintéllyel kell elérni. Ezt nehéz írásosan elmagyarázni, minimum fotósorozatot kéne látnod arról, miképp kell a kutya felé erősíteni a dominanciádat pl az etetéssel. Olvass utána a "japán vacsora" kifejezésnek. Ezek is jók:

[link]

Jajj, még egy állatorvos, aki nem ért a kutyaneveléshez. De akkor miért is osztogat buta és fölösleges tanácsokat?!

Na jó. Kérdező, az etetés egy remek alkalom arra, hogy növeld a tekintélyedet. A gesztus evés és japán vacsora erre a legideálisabb módszer - már ha jól csinálod ezeket! De az, hogy fizikailag, pórázzal és a testeddel tartod távol a kutyát az ételtől, csak a hiszti kategóriának felel meg. Semmi javulás nem lesz tőle, sőt, nagy mértékben romolhat ettől a kapcsolatod az ebbel, mert rengeteg konfliktus helyzetet szül ez a viselkedés. Az orvosod maradjon annál, amihez ért!

Másik módszerek, ha felállítod a privát területedet, ahova a kutya csak engedélyre/utasításra mehet be vagy ha bekéredzkedik.

Legyenek dolgok, amiben a kutya nem vehet részt. Ilyen legyen pl. a fűnyírás, porszívózás, szerelés, egyéb cselekedet, aminél csak bajt hozhat, ha a kutya is be akar szállni. Megint csak ne pórázzal, kerítéssel, más fizikai eszközökkel akard elérni, hogy ilyenkor békén hagyjon téged, hanem csak a tekintélyeddel.

Illetve mindig te kezdeményezd, irányítsd és fejezd be a közös programokat. Például egy játékot sose a kutya kezdjen el, hanem te.

És ha vannak szabályok, azokat mindig következetesen tartasd be.

De mindenek felett csak úgy lehet eredmény elérni, ha megfelelően foglalkozol vele és megfelelő kötődést alakítasz ki benne feléd. Mennyit viszed sétálni és mennyit fárasztod szellemileg? Kinti vagy benti? Ha kinti, hány órát töltesz vele egy nap? Azt meg kellene oldanod, hogy minél többet találkozzon más, jól szocializált kutyákkal. Én is olyan helyen lakok, ahol kevés normális kutya van, de én pont ezért heti legalább 2-3 alkalommal bebuszozok, bevezetek az ebekkel a városba, hogy tudjanak találkozni, kommunikálni a fajtársaikkal. Ha csak együtt vannak, az nem ér semmit.

többször elolvastam a kommentedet, emésztgettem picit, próbálok úgy válaszolni, hogy te is megértsd. már nagyjából el tudom helyezni, hogy a kutyatartók kasztjai között merre vagy található, hidd el segíteni akarok. nem csupán azért, mert boldoggá tesz, ha csak egyetlen kutya életét is jobbá tehetem, hanem mert abba az embertípusba tartoztok, akikkel sokat volt szerencsém beszélgetni.

régi tévhit a pásztorkutya tartók között (mert ha jól sejtem valami ilyesmit tartotok), hogy ha a kutyát sétálni viszik, hagyják barátkozni emberekkel, a környezettel, akkor nem fog házat őrizni... butaság! a feladat tehát az, hogy a portát megvédje, a családdal finoman bánjon, és fogadjon szót. ezek alapvető elvárások, ám egy kiegyensúlyozott, jól kezelt kutya kell hozzájuk. a kutyátok viszont soha nem lesz teljesen kiegyensúlyozott és nyugodt - és pláne engedelmes - ha így bántok vele. a kutyának tér kell, mozgás kell, bizony ki kell vinni a kapun kívülre. ha nem ismeri meg a kapun kívüli világot, akkor annak kétféle következménye lehet: 1. magától kezd szökni, 2. félni fog a külvilágtól. láttam olyan kaukázusi kant, aki a kerítés vonalában lefékezett, és erővel sem tudták elvinni sétálni. nem azért, mert annyira jól nevelt volt, hanem mert a sétáltatás hiánya egy rettentő komplexust okozott benne. soha nem volt egyébként kiegyensúlyozott kutya, 3 éves korában el is paterolták a háztól...

ahhoz, hogy a kutyátok teljes életet éljen, meg kell ismerkednie új szituációkkal is. az etetésnél mutatott tekintély csak egy szitu, de ha elviszitek sétálni ott még több lehetőség adódik rá, hogy a gazda tekintélye nőjön, a kapcsolata a kutyájával szorosabbá váljon. ráadásul ha elfárad, érik ingerek (tehát fejben is elfárad) akkor nyugodtabb lesz, könnyebben kézben tartható.

az állatorvosod kutyái szinte biztos, hogy nem egyszerűen tekintéllyel vannak fegyelmezve, hanem erőszakkal is. az ilyet zsarnokságnak hívom. a jó gazda istene a kutyájának, az erőszakos gazda pedig a zsarnoka, az elnyomója. de míg az istent a kutya tiszteli, szereti és - bizonyos esetekben - féli, addig a zsarnoktól csak fél, és alkalomadtán bizony fel fog lázadni ellene. az alkalom pedig az, amikor enyhül az elnyomás, vagyis ha a gazda nem lesz ura a helyzetnek (megbetegszik, berúg, elesik, ugye nem kell mondanom, hogy a gazda elleni kutyatámadások nagy része így kezdődik?). ha azt akarjátok, hogy teljesen megbízható legyen veletek, főleg a gyerekekkel, akkor mindenképpen el kell kerülni a zsarnoki uralmat. ne erővel, erőszakkal akarjatok fölébe kerekedni, hanem tekintéllyel. nem akarom tovább fűzni a szavakat, olvassatok Jan Fennelt, tényleg nagyon hasznos.