S. O. S. Altassam el a kutyámat szerinted?
Sziasztok. Próbálok rövid lenni és csak a lényeget mondani.
18éves koromba jártam önkéntesnek egy itteni menhelyre, és ott megtetszett egy kis keverék kutya aki haza is hoztam.
Azóta eltelt 7 év és szinte egyik napról a másikra rohamosan elkezdett romlani az állapota.. Ezt az egyik napról a másikra dolgot értsd úgy, hogy kb. 4 hónap alatt... Először a hallását veszítette el, utána a látása kezdett el romlani és szerintem már alig lát.. majd végül egyre kevesebbet mozgott és fájdalmai voltak sokszor volt, hogy feküdt és csak nyüszített.. természetesen hordom állatorvoshoz, de jelenleg is fájdalomcsillapítókat kap. Amikor hat a gyógyszer akkor viszonylag jobb kedve van, jön bújuk és boldogabbnak látszódik, de viszont van olyan, hogy csak fekszik szomorúan és még enni inni sem megy ki..
Ma megyek vissza az állatorvoshoz, konzultálni vele, hogy ő mit javasol az elaltatással kapcsolatban mert szerintem egyáltalán nem boldoga a kutyám és csak szenvedés neki az élet..
Napok óta ezen jár a fejem, hogy mit csináljak :/
Mert ha tényleg szenved és már ő sem akar élni akkor lehet, hogy jobb lenne neki ha elaltatnám. Viszont nem tudom, hogy hogy fogok tudni elválni tőle mert vele nőttem fel, csak ő van nekem egyedül.. (se szüleim, se rokonok..)
De csak azért, hogy miattam maradjon azért meg az szerintem önző dolog, hogy inkább szenvedve éljen csak azért mert nekem úgymond úgy a jobb... Viszont ha így folytatódik, hogy heti rendszerességgel kell járnom orvoshoz úgy hogy kisebb vagyonokat hagyok ott (3 orvosnál voltam már) úgy, hogy szinte nekem sincs mit ennem mert egyedül élek nehéz....
Annyira tanácstalan vagyok, hogy mit csináljak :/
Hát köszönöm a hozzászólásokat.. El lett altatva :/
az állatorvossal megbeszéltem, kikértem az ő véleményét és azt mondta, hogy mivel rohamosan romlik az állapota valamint szinte a legerősebb fájdalom csillapítót kapja ő nem szenvedtetné tovább a kutyát. AZt mondta, hogy ha nagyon akarjuk fél évet kihúzhatunk, de ő inkább azt javasolta, hogy altassuk el és rá halgattam... sajnos nagyon közre játszott az anyagi ok is, hogy már nem tudtam honnan pénzt előteremteni gyógyszerekre... nagyon magam alatt vagyok és nem tudom, hogy mit kezdjek :/ szerintetek fogadjak örökbe egy új kiskutyát? az "tompithatja" a a fájdalmam?
válasza:Részvétem a kutyád miatt, tudom, hogy min mész keresztül, én is átéltem nemrég.
Szerintem most gyújts egy gyertyát, szedegesd össze a fotóidat, emlékezz meg róla, ha írós vagy, írj róla egy memoirt. Ez elég sok időt elvesz, mert közben nagyon sokat kell sírni, de megkönnyíti az elengedést.
Aztán hagyj egy kis időt magadnak, és meglátod mit akarsz. Két féle embert ismerek, az egyik soha többé nem akar kutyát, a másik meg mihamarabb új kutyát akar ilyenkor. Én is az utóbbi vagyok, de utólag én azt gondolom, hogy korai volt a kölyökkutya, nem voltam vele elég türelmes.
Aludj rá egy pár napot, sirasd el a kutyusod, pakold el a dolgait, takarítsd ki a helyét, hogy ha jön is új kutyus, ne az ő szagába kelljen költözni.
Fel a fejjel, ilyen ez a kutyás élet... Még az igazán szerencsések is eltemetnek 3-4 kutyát az életük során, akárhogyis, ők rövidebb ideig élnek, mint mi :(
válasza: válasza:olvasd vissza, és gondolkozz el, hogy nekem mit jelentett a kutya...
az új kutyával akarom csillapítani a fájdalmat..
válasza:Részvétem a kutyusod miatt.
Rengeteg esetről hallottam, amikor a kutya elhalálozása után fájdalomcsillapítás céljából vett magához új kutyát a gazdi. A legtöbbször sosem sül jól el. Sokan az előző kutyához hasonlítják és (akár tudat alatt is) nem szeretik eléggé az újat, nem törődnek vele szívből, csak pótléknak használják. Szerintem egyik állat sem ezt érdemli.
Ráadásul megérzik ha rossz passzban vagy, sok problémád lehet a nevelésével is ilyenkor.
Továbbá ha új kutyát hozol azzal csak a szőnyeg alá söpröd a problémát, sosem fogod feldolgozni.
Hagyj időt magadnak (pár hónapot minimum, általában fél-1 évet javasolnak) amíg feldolgozod és újra rendben leszel. Csak akkor hozz másik kutyát ha már jól vagy és következetesen tudod majd szeretni, mert ha szomorúságodban mindent megengedsz neki és folyton csak babusgatod nem vagy határozott, az nem nevelés.
De megértem, hogy nehezen bírod egyedül.
Nem szereted esetleg a macskákat? Tudom ez olyan, mintha kicsit ellent mondanék magamnak, de egy cicával könnyebb, ott nem tud az ember akkora kárt okozni ha éppen nincs nevelésre alkalmas állapotban. A macska is aranyos tud lenni, főleg a kiscica, amikor még csak barátkoztok majd kezd megbarátkozni veled és még félve, de már bújik hozzád. Jaj, és amikor először dorombol neked az a pici állat... :)
Ha ezt nem szeretnéd akkor tölts sok időt a pároddal, barátaiddal, akár munkatársakkal. Tudom nehéz és nincs is kedved nevetgélni amikor gyászolsz, de hidd el jót tenne ha elfoglalnád magad és sok új pozitív élményben lenne részed. Könnyebb úgy feldolgozni ha nem csak ül az ember a négy fal között és újra és újra ugyanazon siránkozik, hanem éli az életét és minden nap egy kicsit közelebb jut a fényhez az alagút végén, amikor már kimondhatja, helyre rakta a dolgokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!